Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.
Irományszámok - 1910-55. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a budapest-budfoki h. é. villamos vasut második vágányának és az e vasut folytatásaként Budafoktól Nagytétényig vezetendő vonal engedélyezése tárgyában
334 55. szám. szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Épités alatt álló vasutvonalak felépitményónek ideiglenes czélokra való használata tekintetében a m. kir. államvasutak legújabb részletes feltétfüzetének a felépítményről szóló »W« fejezetében ós nevezetesen annak 17. és 18. §§-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18 091. sz. a. kelt közm. ós közlek. ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. óvf 194. sz. 686. s köv. 1.) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltótfüzet most emiitett megállapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő helyi érdekű vasutvonalakon összesen 660 folyóméter uj mellékvágány, illetve összekötő vágány létesítése követelhető. A közönséges talpfák tölgyfából állitandók elő. A talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek : a folyóméterenként 236 kilogramm nehéz aczélsinekből készítendő rendes nyomtávú felépítményben: hosszúság = 2-20 m., vastagság = 0-14 m., alsó szélesség = 0-20 m. és végül felső szélesség: mindazon talpfáknál, a melyeken alátétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartalóktalpfáknál = 0-16 m., az alátétlemezek nélkül maradó talpfáknál pedig = 014 m. A kitérőkben, valamint a nyílt műtárgyak hordszerkezetein alkalmazandó összes talpfákhoz, a melyek méreteire és keresztmetszeti alakjára nézve a vonatkozó szabványok vagy részlettervek mérvadók, csakis tölgyfát szabad használni. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi minister az engedélyes által még a megrendelés, illetőleg beszerzés előtt előterjesztendő építési részlettervek alapján határozza meg. Az útátjáróknál, kapubejáróknál, ut- és utczakeresztezéseknél a kereszttalplarendszerű Vignole-sines felépítmény nyel ellátandó vonalrészeken vezérsínek alkalmazandók. A helyi érdekű vasút vonalán a felépítmény beágyazásához kavics használandó s ezen beágyazásnak a sínek talpa alatt a kereszttalpfás Vignolerendszerű felépítménynél 025 m. vastagsággal és a sintalpak magasságában 28 méter szélességgel kell birnía. A Phönix-rendszerű felépítmény ágyazásánál ellenben csak zúzott kavics használható, egyébként pedig az ágyazás módját és részleteit a kereskedelemügyi minister a felterjesztendő részlettervek alapján később fogja megállapítani. A pálya felépítményi rendszereinek megfelelően készítendő váltók és keresztezések ugy helyezendők el és általában véve oly szerkezetűek legyenek, hogy azok a közúti forgalmat ne gátolják, mivégből esetleg az utak, utczák vagy terek színe alá sülyesztett váltóállító készülékek lesznek alkalmazandók. A váltók és keresztezések fomcs-beágyazása a sínek talpa alatt 030 m. legyen. Tartalékul köteles az engedélyes vágány- kilóm éterenként 40 (negyven) m 3 beágyazási fomcsanyagot az építési tőkéből beszerezni s a vonal mentén, alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésére bocsátani.
