Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.
Irományszámok - 1910-55. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a budapest-budfoki h. é. villamos vasut második vágányának és az e vasut folytatásaként Budafoktól Nagytétényig vezetendő vonal engedélyezése tárgyában
55. szám. 319 ' A legnagyobb emelkedés, illetve esés a budapest—budafoki második vágánjmál 33°/oo-ben, ellenben a nagytétényi vonalmeghosszabbitásnál 6°/oo-ben állapíttatott meg. A kanyarulatok a nyilt pályán 50 méternél kisebb félátmérővel nem birnak, azokon a vonalrészeken azonban, a hol vasúti teherkocsik is közlekednek, a görbületi sugár 60 méternél nem kisebb. Az aczólból gyártandó sinek, a kereszttalpfa rendszerű Vignole sines felépítménynél folyóméterenként 236 kgr.-nál, a Phönix-rendszerű nyomcsatornás felópitménynél pedig folyóméterenként mintegy 60 kgr.-nál könynyebbek nem lehettek és függő sinkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon voltak elhelyezendők, illetve a Phönix-rendszerű felépítménynél oly módon ágyazandók, hogy igénybevételük 6.000 kg. keréknyomás alatt négyzet-czentiméterenként 1.000 kg.-ot meg ne haladjon. Ugy a második vágány, mint a meghosszabbított vasútvonal üzeme földfeletti áramvezetékű rendszer szerint rendeztetett be. A budapest-budafoki helyi érdekű villamos vasút második vágányának építési és üzletberendezési tényleges tőkéje 1,270.000 koronában, vagyis pályakilomóterenként 160.759 koronában, a budapest-nagytétényi folytatólagos vonal építési és üzletberendezési tényleges tőkéje pedig 1,412.000 koronában, vagyis pályakilométerenként 261.483 koronában, tehát együttesen 2,682.000 koronában állapíttatott meg. A budapest-budafoki helyi érdekű vasúton légfék-berendezésekre, a kocsik forgó alvázának átalakítására, uj motor és pótkocsik beszerzésére, valamint a kimerült tartalékalap dotálására már korábban 400.000 korona mint hasznos beruházások költsége a tényleges építési és üzletberendezési tőke terhére elismerendő volt. Ezen 400.000 koronának a tőkébe való betudásáról is ez alkalommal történt gondoskodás. Az építési tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 358.400 korona volt fordítandó. A budapest-budafoki második vágány építését engedélytkérő budapestbudafoki helyi érdekű villamos vasúti részvénytársaság a területhasználati szerződések jóváhagyása után a második vágány czéljaira szükséges összes közterületek tényleges átadásától számított hat hónap alatt, a budafoknagytétényi folytatólagos vonal építését pedig áz építési tervek jóváhagyásától számított hat hónap alatt tartozott befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni. A többi engedélyezési feltételek megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben általában kikötni szokott feltételekkel. A pénzbeszerzóst illetőleg az engedélytkérő budapest-budafoki helyi érdekű villamos vasúti részvénytársaság az engedélyezési tárgyalás során előadta, hogy az építési és üzletberendezési költségeket egynemű részvények útján kívánja beszerezni és kérte, hogy a kibocsátandó részvények árfolyama 80°/o-ban állapíttassák meg. Az engedélytkórő társaság ezen kérelme teljesíthető nem volt. A budapest-budafoki helyi érdekű villamos vasút engedélyezése alkalmával kibocsátott egynemű részvényekre ugyanis kibocsátási árfolyam nem lett engedélyezve, mert a villamos vállalatok létesítésére alakult részvénytársaság, mint előengedólyes az előirányzott tőke fedezetét biztosította és a pálya megépítése s üzlete czéljaira külön részvénytársaság alapítására oly megszorítással vállalt kötelezettséget, hogy a tőke fedezésére csak egynemű részvényekai pari ós ezek is csak akkor fognak kibocsáttatni, ha az évi
