Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.
Irományszámok - 1910-54. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a rákosszentmihály-rákospalotai villamos helyi érdekű vasutvonal engedélyezése tárgyában
54. szám. 303 mindig a magy. kir. államvasutak igazgatósága által kiadott ós annál megszerezhető eredeti sokszorositványokban terjesztendők ministeri jóváhagyás alá. Ezen szabványok alapján lesznek kidolgozandók a különböző munkák, műtárgyak, épületek és egyéb épitmónyek kiviteléhez szükséges részlettervek és munkarajzok. Ugy a szabványokat, valamint az építésre vonatkozó összes többi terveket is 2—2 példányban kell előzetes jóváhagyás végett felterjeszteni. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának; vagy a mennyiben a helyi érdekű vasútvonalnak villamos üzemrendszere és részben közutakon való vezetése a szabványoktól való eltérést indokolná, illetve egyes munkákra, építményekre ós berendezésekre nézve szükségessé teszi. II. Alépítmény. A vasút alépítménye az átmenő vonalon két vágányra, a hurokvágányon ellenben egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés az átmenő vonalon 20°/oe-ben, a hurokvágányban 33°/oo-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán az átmenő kétvágányú vonalon általában véve 100 m.-nól, a hurokvágányban pedig 40 m.-nél kisebb fólátmórővel nem szabad birniok, csakis az átmenő vonalnak a budapest—újpest— rákospalotai vasúthoz való csatlakozásnál engedtetik meg 70 m. sugarú kanyarulat alkalmazása. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költsógelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A vasút mindazon vonalrószeken, a hol az külön pályatesttel nem bir, az utak, utczák ós terek színvonalába lóvén fektetendő, az ennek következtében szükségessé váló kiegyenlítések (sülyesztések vagy emelések) az illető utak, utcák ós terek, illetve azok burkolatának megfelelő szabályozásával eszközlendők. Azon vonalrészeken ellenben, hol a helyi érdekű vasút számára külön alépítmény, illetőleg pályatest létesítendő, ez utóbbinak szabványos koronaszélessége az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, kétvágányú elrendezés esetén legalább 8*0 m., egyvágányú pályarészeken pedig legalább 40 m legyen. Görbületekben a töltés külső oldala, a túlemelósnek ós a vágány kibővítésének megfelelően, kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 25 m. magasságig l x /2, vagy l x /4 lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább I72 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének ós minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak ós körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek.