Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.

Irományszámok - 1910-43. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez a nagyszeben-szentágotai h. é. vasut engedélyezésének megtörténtéről

43. szám. 21 III. ••-'• r A J- • _- , • Felépítmény. A pálya 076 méter nyomtávval építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 13­75 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő sinkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük a helyi érdekű vasúton hasz­nálandó jármüveknek megterhelt állapotban való legnagyobb keróknyomása alatt, mely azonban 2500 kilogrammnál kisebb nem lehet, négyzet cm.-ként 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástól való távolsága — középtől középig mérve — az állomásokon legalább l'O méterrel, a nyílt pályán pedig legalább 0"5 mé­terrel nagyobb legyen, mint a vasusutvonalon közlekedő járművek legnagyobb szélessége. Engedélyesek kötelesek a különböző felépítményi anyagoknak a vágányok­hoz tényleg felhasznált mennyiségek után számított 1 /2°/o-át és azonkívül két darab a keskeny vágány ú sínrendszernek megfelelő teljes váltót és kereszte­zést, két egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoportokkal együtt, továbbá két darab háromrészes váltót az ezekhez szükséges keresztezésekkel és egy darab fólváltót a hozzátartozó keresztezéssel együtt tartalékul az építési alap­ból beszerezni s az üzletnek rendelkezésére bocsátani; ezen tartalékokba azon­ban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt meg­romló felépítményi vas- és aczólanyagok kicserélésére a szállító gyárak tar­toznak átadni. Bárminő építési czólokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavi­csolását is — az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltó­kat, keresztezéseket, közönséges talpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha ós a mennyiben azok az épités ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástala­noknak fognak találtani. Épités alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a magyar királyi államvasutak legújabb részletes feltétfüzetének a felépítményről szóló »W.« fejezetében és nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18.091. sz. a. kelt közmunka- és közleke­désügyi ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf. 194. sz. 686. s köv. 1.) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most emiitett meg­állapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő h. é. vasút nagyszeben—szentágotai fővonalán 1960 folyó­méter, a hortob ágy falva—vurpodi szárnyvonalon pedig 560 folyóméter, tehát összesen 2520 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a nagyszebeni végállomáson előállítandó szabványos és kes­keny nyomtávú vágányok és Szentágota csatakozó állomáson előállítandó új,

Next

/
Thumbnails
Contents