Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.
Irományszámok - 1910-52. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a nyitra-üzbég-radosnai helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
52. szám. 259 Engedélyes köteles a különböző felépítményi anyagoknak a vágányokban tényleg felhasznált mennyisége után számított V2°/o-át és azon kivül egy teljes váltót és keresztezést egy egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoporttal együtt, tartalékul az épitési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésére bocsátani; ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő épitési ozólokra — ideértve a pálya és tartozókainak bekavicsolását, illetőleg behomokolását is — az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges és váltótalpfákat, talpfacsoportokat, csavarokat és sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezósre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az épitós ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Épités alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a magy. kir. államvasutak legújabb részletes feltétfüzetének a felépítményről szóló »W« fejezetében, és nevezetesen annak 17. ós 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18.091. sz. a. kelt közmunka és közlekedésügyi ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évf, 194. sz. 686. s köv. I.) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most emiitett megállapításaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvényben maradnak. Az építendő h. é. vasútvonalon összesen 3.950 folyóméter állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszba azonban a Nyitra és Üzbég csatlakozó állomásokon előállítandó uj, illetőleg áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágányok nincsenek beszámítva. A m. kir. államvasutak Nyitra állomásán előállítandó uj csonka, úgyszintén az uj mozdonyszinhez vezető két csonkavágány az anyavágányokon belül uj elsőrendű felépítményi anyagból készítendő, ugyancsak a m. kir. államvasutak Üzbég állomásán előállítandó egy uj átmenő vágány az anyavágányokon belől szintén elsőrendű felépítmény nyel létesítendő, uj anyagból. Úgyszintén elsőrangú és uj anyagból állítandó elő az Üzbég állomásból kiágazó pályarész első 300 m. hosszú része is. A közönséges talpfák tölgyfából, bükkfából avagy esetleg vörösfenyőfából állitandók elő. A bükkfából készített talpfák azonban csakis a kereskedelemügyi minister előzetes jóváhagyásának fentartott módszer szerint megfelelően történt telítéssel alkalmazhatók a felépítményben. A talpfák hossz- és keresztmetszeti méretei legalább a következők legyenek : 1. A folyó méterenként 23-6 kilogramm nehéz aczólsinekből készítendő rendes nyomtávú felépítményben: hosszúság = 2*20 m., vastagság = 0'14 m., alsó szélesség = 020 m. és végül felső szélesség : mindazon talpfáknál, a melyeken alátétlemezek lesznek alkalmazandók, valamint a tartaléktalpfáknál = 0.16 m., az alátétlemezek nélkül maradó talpfáknál pedig = 0*14 m. 33*
