Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.

Irományszámok - 1910-49. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a drávavölgyi h. é. vasut engedélyezése tárgyában

49. szám. 169 állomások, megállóhelyek és kitérők közelében fekvő műtárgyak is megfelelő korlátokkal látandók el. A nyilt vasúti áteresztők és hidak tartószerkezetei általában a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek 30.666/1907. számú szabákyrendeletóben megszabott terhelés, illetve méretezési eljárás ós igénybevételek alapulvételével számitandók és szrerkesztendők. Oly vonalrészeken, a melyeken elsőrendű vasúti felépítmény lesz alkalmazandó, az alépítmény is elsőrendű vasutaknak megfelelően állitandó elő. Támasztó- és bélésfalak épitóséhez kő, tégla vagy portlandczement betonanyag használandó. A szerint, a mint az — tekintettel a czélra és rendeltetésre, valamint a számbajövő egyéb körülményekre — megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok, esetleg habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hidfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei ós boltozatai — a mennyiben ilynemű műtárgyak az engedélyezett vasúton egyáltalában kivitelre kerülnének — kőből, téglából vagy portlanczement-betonból, tartószerkezetei pedig fából vagy vasból lesznek előállitandók; megjegyeztetvén, hogy fatartószerkozetek mellett, pillérek helyett, falazott lábazatokra állitandó fajármok is alkalmazhatók. A pályaáthidalások egészen vasbetonból is készithetők. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél és építésénél — különösen a tartószerkezet számításánál alapul veendő terheléseket, valamint a hidpálya elrendezését és szerkezetót illetőleg — az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok és szabványok is figyelembe veendők lesznek. Pályaáthidalások, valamint támasztó és bélésfalak azon részei, melyek feltótlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban, vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni Útátjárók, párhuzamos utak, utszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyilásu áteresztők vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetőleg alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett, egészen fából is készithetők. Feltöltés által íedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemű és szerkezetű vasúti áteresztőkre vonatkozólag előirt feltótelek mérvadók; 030 méternél nem nagyobb nyilassal biró fedett utáteresztők helyett — alárendelt jelentőségű községi vagy mezei utakon — tölgy- vagy vörösfenyőfatömlők is alkalmazhatók. Megjegyeztetik idevonatkozókig, hogy állami, törvényhatósági (országos) ós egyáltalán fontosabb közutakon építendő műtárgyakra nézve az érvényben lévő közúti szabványtervek mérvadók. Altalános érvénnyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyekben a fentebbiekben foglalt határozmányek értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokhoz, valamint hídfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz, falés süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörös fenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és áteresztők, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően szilárdan és akópen alapozandók, hogy az Képvtí. iromáay. 1910—1915. ÜT. kötet. 22