Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.
Irományszámok - 1910-49. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a drávavölgyi h. é. vasut engedélyezése tárgyában
154 49. szám. minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kivánt megváltoztatásához, a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartoznak. A pálya ópitését engedélyesek az engedélyokirat keltétől számitott 1 és 1 /-i év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartoznak. 5. §; \ ••_ • ;•_'-'• A vasút kiépítése és üzlete czéljaira a kisajátítási jog az 1881 : XLI. törvényczikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyesek a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a birói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartoznak. , 6. §. A magyar királyi államvasutak Baranyavárpólmonostor állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges uj építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásoknak közös használata iránt engedélyesek a m. kir államvasutak igazgatóságával a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni kötelesek. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé való uj építkezések és átalakítások költségeit engedélyesek az uj építési tőkéből fedezni tartoznak. Más pályákkal csatlakozási szerződóseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyesek csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthetnek, viszont azonban kötelesek engedélyesek más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyesek vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy eg3 ? üttes (péage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig ugy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzós és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában a,z illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltóteleket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7- §• Az engegélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 5,503.000 K, azaz ötmillióötszázháromezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyesek 306.000 koronát tartoznak fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget
