Képviselőházi irományok, 1910. III. kötet • 43-72. sz.
Irományszámok - 1910-48. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a vágsellye-negyedi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
48. szám. 167 berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasutigazgatóság utján, a mely az uj helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. II. Alépítmény. A vasút alépitmónye egy vágányra kószitendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 4*0°/oo(négy)-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán általában véve 300 méternél kisebb sugárral nem szabad birniok. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czóljaira készitendő épitési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költsógelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 40 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a tulemelések és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések legalább 1^/a lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fegvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékesóssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- ós magánérdekek károsítása nélkül ós ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozékai előállításának és fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni ós az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessók vagy fokoztassók. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetséges ós szükséges, megfelelő mérvben ós módon viztelenitendők . lesznek, olyképen azonban, hogy ez által káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába ós az esetenkint mellette nyitandó anyagárok közt legalább 0-80 méter széles padka hagyandó és ugyanily szólesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnak is. A magyar királyi államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvényessége ezen helyi érdekű vasútra is kiterjesztetik. Kép ( vh. iromány. 1910—1915. HL kötet. 18
