Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.
Irományszámok - 1910-1. Trónbeszéd melylyel Ő császári és Apostoli kir. Felsége az 1910-1915-iki országgyülést 1910. év június hó 25-én Budán a királyi várpalotában megnyitotta
2 1. szám. Előkészítendő lesz a nyugdíjügynek, első sorban az özvegyek és árvák ellátásának ujabb rendezése. A jegybank szabadalmának az óv végén való lejárta folytán sürgős szükséget képez a bankügy rendezése, a melynek kapcsán kormányunknak gondja lesz arra, hogy a készfizetések kérdése is rendeztessék. Az érme- ós pénzrendszerre vonatkozó szerződós megszűnése folytán szükségessé válik ennek a kérdésnek szabályozása is. Gazdasági viszonyaink rendezése szükségessé teszi továbbá, hogy a Romániával megkötött kereskedelmi szerződós törvénybe iktattassók, és a mennyiben a Balkán felsziget egyéb államaival hasonló irányban folytatott tárgyalások kedvező eredményre vezetnek, ehhez a magyar országgyűlés szintén kellő időben hozzájárulását adja. Sürgősen gondoskodni kell még a konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló 1891. évi XXX. t.-czikk hatályának ujabb meghosszabbításáról is. Horvát-Szlavonországokat illetően kormányunk íeladata lesz, hogy a magyar birodalom érdekeinek teljes megóvása mellett a függő kérdéseket fennálló törvényeink szemmeltartásával, az igazság és méltányosság elvei szerint vigye megoldásra. Társadalmi viszonyaink gyökeres átalakulásánál fogva belügyi törvényhozásunk terén jelentékeny reformok megalkotására lesz szükség. i A legfontosabb és el nem odázható feladat ezek közt a választójog kérdésének uj szabályozása. Kormányunk erre vonatkozólag az általános választójog alapján oly törvényjavaslatot fog az országgyűlés elé terjeszteni, a mely a magyar állam egységes nemzeti jellegének teljes megóvása mellett a demokratikus fejlődés igényeinek meg fog felelni. Közigazgatási rendszerünknek az ország változott igényei szerint való átalakítása, továbbá a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztése és a székesfővárosunkra vonatkozó törvény reformja lesznek még belügyi törvényalkotásunknak nevezetesebb pontjai. Az igazságügyi törvényhozás terén a szóbeliség és közvetlenség elveire alapított polgári perrendtartási javaslat és az ezzel összefüggő több javaslat letárgyalása lesz az első teendő. < Ezt követi fennálló rendszeres igazságügyi törvényeinknek némely novelláris módositása és végül az egész magyar jogterületre kiterjedő polgári törvénykönyv megalkotása. Kormányunk feladata lesz a mezőgazdaság minden ágában a belterjesebb és jövedelmezőbb gazdálkodás előmozdítása ós ezzel népünk jólétének fokozása. •. E ezélból a gazdasági ismeretek terjesztésétől kezdve egész a termények értékesítéséig törvényhozási, kormányzati és társadalmi utón minden előfeltétel biztosítandó arra nézve, hogy a termelés fokoztassók s ezáltal a gazda. sági tevékenység minden részesének boldogulása egyaránt előmozdittassók. Ugyancsak gazdasági megerősödésünket és a szocziális viszonyok javítását czélozzuk a már megkezdett telepítési és parczellázási akcziónak helyes irányban való folytatásával ós az ide vonatkozó kérdéseknek törvényhozási utón való rendezésével. . Kormányunknak feladata lesz továbbá a közlekedési eszközök összhang( zatos fejlesztésére szükséges javaslatokat megtenni. E végből a létező vasutak teljesítőképességének fokozását, a vasúthálózat kibővítését, nemkülönben a ; közutak gyorsabb kiépítését ós hajózócsatornák létesítését czólzó törvényjavaslatokat fog bemutatni.
