Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-12. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1910. évi munkaterve tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

12. szám. 75 Az 1910. évtől kezdődőleg pedig az elemi mindennapi iskolák K/l. és az inasiskolák M/l. mintáján szükséges egy-egy új kérdés betoldása. A K/l. mintán az államsegély összegét tudakoló 8. pont a tandíjmegváltás czímén élvezett államsegélyre vonatkozó kérdéssel, az M/l. mintán pedig az iskola fen tartóját tudakoló 8. pont az évi fen tartás összegére, továbbá az osztályok számát tudakoló 17. pont a rajzcsoportok számára vonatkozó kérdéssel bővittetik ki. M) Bűnügyi Statisztika. A bűnügyi statisztikában úgy az 1909. mint az 1910. évre is érdemlegesebb módosítások esnek. 1909-ben történt a bűnügyi statisztika reformja s a kihágási statisztika módosítása, 1910-ben pedig a fiatalkorú bűnösök és a javító-nevelőintézetek növendékei statisztikájának szervezése. A büntető törvénykönyvek és a bűnvádi perrendtartás kiegészítéséről és módosításáról szóló 1908. XXXVI. t-cz.-nek azok a rendelkezései, amelyek az 1909. évben már hatályba léptek, szükségessé tették a bűnügyi statisztikai adatszolgáltatásnak módosítását. Ennek következtében lényegesebb változtatást kellett tenni a törvényszéki és járásbirósági egyéni lapokon (B.) és B.) minta), a melyek az 1897. évi XXXVI. t.-cz. 26. §-a és az 1908. évi XXXVI. t.-oz. 14. §-a alapján kibocsátott 1908. évi 24300 I. M számú igazságügyi és belügyi ministeri rendeletekkel szervezett országos bűnügyi nyilvántartás czéljaira szolgáló büntetőlappal azonos szövegben állapíttattak meg oly czélból, hogy az egyéni lapok a büntetőlapról egyszerű lemásolás útján legyenek elkészíthetők. Ez által elérhető, hogy az adatszolgáltató hatóságok munkaterhe számottevő mértékben emelkedni nem fog. A törvényszéki és járásbirósági ügylapok (A.) ós G) minta) szövege alig változott. Az ismeretlen terheltekről szóló (F.) és G.) mintájú) kimutatások hatályukat vesztették. Az 1909. évtől kezdve tehát a bűnügyi statisztikai adatok gyűjtésére a mellékletül bemutatott törvényszéki ós járásbirósági ügy lapok ós egyéni lapok szolgálnak. A büntető törvénykönyvek s a bűnvádi perrendtartás kiegészítéséről éí módosításáról szóló 1908. évi XXXVI. t.-cz. egyes intézkedéseinek helyes elbírálása szempontjából, valamint a végből, hogy a csavargás és koldulásról, a mely tényeknek különös fontossága van főként a visszaeső bűnözés alakulása szempontjából s továbbá, mivel a csavargás és koldulás kérdésének helyes megoldása egyikét képezi a legfontosabb társadalmi problémáknak, adatokkal rendelkezzünk, szükségesnek mutatkozott a kihágási statisztikai adatgyűjtésnek módosítása is. Ennek következtében indokoltnak látszott oly esetekre nézve, a midőn vagy bármely kihágás miatt a kiszabott büntetés feltételes felfüggesztése mondatott ki, vagy az elítélés csavargás- ós koldulás (1879. XL. t.-cz. 62—69 §§.) miatt következett be, vagy bármely kihágás miatt egy hónapnál hosszabb szabadságvesztés büntetés alkalmaztatott, továbbá, ha az előbb emiitett esetekben a kiszabott büntetés, mint összbüntetós nyert alkalmazást, még akkor is, ha az összbüntetós oly büntetést foglal magában, a melynek alapján már adatszolgáltatásnak volt helye s végül oly esetekben, a midőn újrafelvótel folytán az előbb emiitett esetek valamelyike következett be, vagy a korábban felfüggesztett büntetés végrehajtása a rendőri büntetőbíróság által jogerősen elrendeltetett, az elitéltekről egyéni lapok segélyével adatokat gyűjteni. E statisztikai adatok gyűjtésére a mellékletek közt bemutatott »Egyéni lap a rendőri büntető bíróságnál jogerősen elítéltekről* szolgál. ícr