Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-11. Törvényjavaslat az 1910. évi népszámlálásról

56 11. szám. Utasítás a házigyűjtőív kitöltéséhez. 1. A házigyűjtőív kitöltése — a sorszárarovat kivételévél, a melyet mindenkor a számlálóbiztos tölt ki — a háztulajdonos, vagy helyettesének kötelessége és csak ha ők e kötelességet bármily okból nem teljesítenék;, hárul e feladat a számlálóbiztosra. Oly házakban azonban, a melyekben a háztulajdonos lakásán kivül más lakás is van, az ezekre vonatkozó adatokat abban az esetben is a számlálóbiztosnak kell kitöltenie, ha különben a házigyüjtőívet a háztulajdonos tölti is ki. 2. Az épületeknek rendeltetésűk szerinti részletezésénél minden összefoglalás és gyűjtőnév kerülendő. Ennélfogva mindennemű egészben, vagy részben lakott olyan épületek, a melyek a házigyűjtőíven nincsenek megnevezve, czéljuk szerint részletezve, az üresen hagyott rovatokban egyenkint külön sorban veendők fel; ilyen épületek pl. az iskola, kórház, kolostor, árvaház, fürdő, szálloda, gőzmalom, fűrészgyár, posztógyár, vasúti pályaház, vasúti őrház, lakásul is használt ipari műhely, lakásul is használt istálló vagy egyéb gazdasági épület stb. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha valamely házszámhoz (majorhoz, tanyához) egynél több olyan épület tartozik, melynek megnevezése a házigyfijtőívre fel van véve; ezeknek bejegyzésére szintén az üres rovatokat kell igénybe venni, vagy esetleg a nyomtatásban előforduló megnevezések valamelyikét kell megfelelőképen módosítva felhasználni. Főelv, hogy minden egyes épület külön sorban legyen kimutatva. 3. Arra a kérdésre, hogy az épület földszintes-e vagy emeletes, földszintes házaknál egy »f« betűnek, emeletes házaknál az emelet számának (I., II., stb.) bejegyzésével kell válaszolni. A midőn az egész épület a földbe, vagy barlangszerűleg a hegy levágott oldalába van építve, a »földalatti<s szó beírásával kell felelni. 4. A falazat és tetőzet anyaga minden egyes épületnél a megfelelő rovatban egy-egy vonás (^bejegyzésével jelölendő meg. Ha olyan anyagú falazat fordul elő (pl. czement), a milyen anyagnak a házigyüjtőíven nincsen rovata, az ilyen falazat anyagát valamelyik felesleges rovat áthúzásával annak helyére kell bejegyezni. 5. Az épületben levő lakott és nem lakott (üres) lakások és intézeti háztartások, nemkülönben az épületben levő lakásokhoz tartozó, a népszámláláskor jelen volt vagy távollevő egyénekre vonatkozó rovatok a házigyűjtőív II. részében foglalt adatok alapján ezen utóbbi résznek elkészülte után töltendők ki. 8. A házgyűjtőívnek » A házban létező lattások és azok helyiségeinek száma és az összeirt jelenlevők és távollevők kimutatása lakások szerint* czímű II. részében a házban levő összes lakásokat egyenkint, még pedig ha a házigyűjtőíven több épület szerepel (lakóház, cselédház, stb.), épületenkint elkülönitve kell kimutatni és nemcsak a lakott, hanem az üresen álló helyiségeket is. fel kell venni. Megj egyzendő azonban, hogy mindig csak a tulajdonképpeni lakások és azok helyiségei veendők számba; egyéb helyiségek, pl. műhelyek, boltok, stb. csak akkor, ha egyúttal lakási czélra is szolgálnak. Viszont azonban a lakásoknak mindennemű alkatrészeit' ki kell mutatni, azokat is, a melyek nem szolgálnak lakási czélra, pl. a szabómesternek a lakásával összefüggő, annak alkatrészét képező szabóműhelyét, stb. De ha ugyanaz a szoba szolgál lakásni és mellékesen üzlethelyiségül, ez esetben a helyiséget csak a szobák számában kell kitüntetni s nem egyszersmind az üzleti helyiségek rovatában is, hogy ugyanaz a helyiség kétszer ne vétessék számba. Ha ellenben valamely helyiség tulajdonképen üzleti czélra szolgál és csak mellékesen lakásul, pl. bolt a bolti szolga részére hálóhely gyanánt, akkor azt a lakott üzleti helyiségek rovatában kell kimutatni. - Nem tulajdonképpeni lakóházaknak (hivatalos épületek, iskolák, gyárak, stb.) csak lakási czélra szolgáló részei (igazgatói lakás, portás lakás s más efféle) veendők fel a házigyűjtőív II. részébe, a hivatalos helyiségek, tantermek, üzleti helyiségek, stb. figyelmen kivül maradnak. Árvaházak és internátusok hálótermei, kórházak kórtermei ellenben s más efféle nem tulajdonképpeni lakóházaknak tényleg lakási czélra szolgáló helyiségei, a magánlakások felsorolása után, külön sorban összefoglalva, kimutatandók. A házba benyíló s pitvarnak nevezett lakásrész, ha tűzhelylyel van ellátva és főzési czélra is szolgál, konyhának, különben előszobának veendő. 7. Azon részletezésnél, hogy az összeirt egyének m! czímen laknak a lakásban, a következőket kell szem előtt tartani: a) Egy családban mindig csak egy családfő lehet, tehát a hol férj van (még ha ideiglenesen távol volna is) ott a feleség mindig csak mint »feleség« és nem családfő gyanánt mutatandó ki. Magánosan lakó egyének (még a nők is) külön családfőknek tekintendők. Albérlők és ágyrajárók (a kik valamely lakásban nem szobát hanem csak ágyat bérelnek) szintén családfők. Az albérlő-családfő rovatban kell kimutatni az albérletben lakó felsőbb iskolai tanulókat is, még ha többen laknak is közösen egy helyiségben ; b) a családtagok közé a családfőnek nemcsak gyermekei és unokái, hanem az esetleg általa tartott szülök és nagyszülők is oda számítandók; a családfőnek vagy házastársának egyéb állandóan ott lakó rokonai (testvér, unokatestvér stb.) nem a családtag, hanem a rokon rovatba kerülnek ; c) a házasságon kivül, de férfival közösségben, úgynevezett vadházasságban élő nőket a »családfővel közös háztartásban élő nő« rovatban kell kimutatni (az e viszonyból való gyermekeket azonban családtagnak kell felvenni); ha nem a családfővel, hanem családtaggal, vagy albérlővel, vagy ágyrajáróval vadházasságbanélő nő van a lakásban, ennek kitüntetése végett valamelyik felesleges rovatot kell áthúzni és a »közös háztartásban élő nő« szavakat oda hejegyezni; d) a lakásadó háztartásával szorosabb kapcsolatban álló oly egyének (kosztos diákok, házitanitók, társalkodónők, háztartásvezetőnők stb.), a kik sem a feleség, sem a családtag vagy rokon, sem a cseléd rovatba nem valók, az »egyéb czímen a lakáshoz tartozóka rovatába vezetendők ; e) arra is ügyelni kell, hogy a csak látogatáson levő rokonok s más vendégek, átutazók és egyéb a lakásban csak ideiglenesen tartózkodók az erre czélra szánt rovatban mutattassanak ki, minthogy ezek nem tartoznak a község rendes lakosságához ; e rovatba kell bejegyezni a szállodák szállóvendégeit és a fürdővendégeket is; f) azokat a különben a családhoz tartozó egyéneket, a kik kereset vagy tanulmány czéljából vagy más okból az esztendő nagyobb részét a családtól távol töltik, de a népszámlálás alkalmával otthon, családjuk körében tartózkodnak, szintén a vendégek, átutazók rovatába kell bejegyezni, itt kell tehát kimutatni az ünnepek alkalmából szüleikhez hazatért katonákat, iparossegédeket, közép- és főiskolai tanulókat is, stb.; g) az »intézeti tag« rovatban a kórházi betegeket, a kórházban bentlakó betegápoló személyzetet, árvaházi, iskolai és egyéb internátusi növendékeket, fogházi letartóztatottakat, kolostori rendtagokat stb. kell kimutatni; az intézetben esetleg bentlakó magáncsaládok tagjai azonban, mint pl. az igazgató és portás, szállodás stb. és ezek családtagjai, nem az »intézeti tag« rovatban, hanem a megfelelő többi rovatokban mutatandók ki.