Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-35. A közgazdasági bizottság jelentése "a Rumániával 1893. évi deczember hó 21/9-én kötött kereskedelmi egyezményhez tartozó 1909. évi április hó 23/10-én kötött pótszerződés beczikkelyezéséről" szóló 13. sz. törvényjavaslatról

35. szám. 535 ügyi veszélyektől, mog sem állapitható, hogy a nagyon is bőven kalkulált természetes szaporulat czímen mennyi rumán állat hozatott be hozzánk, még pedig vámmentesen. Az előadottakban kellő világlatba helyeztettek a tárgyalás alatt levő pótszerződós előnyös ós hátrányos rendelkezései és habár konstatálni vagyunk kénytelenek, hogy az általunk nyújtott kedvezmények értékesebbek azoknál, melyeket a j'elen állapottal szemben Rumánia részéről kaptunk, mégis a már felhozott okoknál fogva lehetetlen volt a szerződésnek még ily feltételek melletti megkötése elől is elzárkózni. A szerződós ellen, mint olyan ellen, nem is nyilatkozott gazdasági szaktestületeink egyike sem. A kérdés megvilágítása azonban nem volna teljes és nem felelnénk meg feladatunknak, ha hallgatással mellőznők azt, a mi a szerződéssel kapcsolatban felmerült ós az érdekelt köröket kongresszuson való állásfoglalásra ós nyilatkozatra, sőt az előző képviselőházhoz való folyamodás elhatározására is rábírta. - ,.- - • .-. Ez az osztrák és magyar kormány között létrejött, nyilvánosságra jutott úgynevezett titkos egyezmény, mely megállapította a szarvasmarhának és sertéseknek azon maximális mennyiségét, melyet levágott állapotban való behozatalra összes keleti szomszédainknak engedélyezhetünk. Ezen egyezmény állítólagos határozmányai szerint a keleti államok összességének njmjtható szarvasmarha-kontingens ötvenezer darabban, a sertés-kontingens pedig százezer, illetve az utolsó három esztendőre százhúszezer darabban állapittatik meg. Mezőgazdasági érdekköreink hivatott képviseletének nyilatkozatai szerint is e megállapodások a mezőgazdasági érdekek szempontjából nem nehózmónyezhetők. Az arra irányuló törekvést, hogy a vágott állatbehozatal engedélyezése tárgyában ezen emiitett egyezmény rendelkezései nagyban és egészben szem elől ne tó vesztessenek, helyesnek ós jogosultnak kell elismernünk, daczára azon nehéz helyzetnek, melybe a kormány jut az által, hogy a kontingens már a tárgyalás alatt levő szerződós megkötésénél majdnem teljesen felhasználtatott. Azon bizalomnál fogva, melylyel a bizottság a kormány iránt viseltetik, e megállapodás betartását illetőleg törvényhozási utasítás adását szükségesnek nem tartjuk, már csak azért sem, mert hisz a tiszteltHáznak úgyis módjában lesz az esetleg még kötendő szerződóseket érdemük szerint elbírálhatni. A tárgyalások, során gr. Károlyi Mihály képviselő részéről a következő határozati javaslat terjesztetett be: » Mondja ki a közgazdasági bizottság, hogy mivel Rumániával ós általában a Balkán-államokkal kötendő szerződések a magyar mezőgazdaság részéről nagy áldozatot jelentenek, felkéri a kormányt, hogy ennek kárpótlásául 1911. évi költségvetéstől kezdődőleg, a mi viszonyainknak megfelelően felemelt összeget fordítson a magyar mezőgazdaság támogatására, különösen pedig a mezőgazdasági termények értékesítésének szervezésére.« A bizottság az indítványt elfogadta, és jelentésében felvétetni elhatározta. A közgazdasági bizottság nevében ajánljuk a tisztelt Háznak a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak általánosságban és részleteiben leendő elfogadását. Budapest, 1910. évi július hó 15-ón. Beöthy László s. k., Mosenberg Gyula s. k., a közgazdasági bizottság elnöke. a közgazdasági bizottság előadója.