Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-32. Bánffy Dezső b. országgyülési képviselő válaszfelirati javaslata

522 S2. szám. természetesebb utón gyarapítják a nemzet vagyonosodását és így nyitunk az állam számára is maradandó uj jövedelmi forrásokat. A hódolattal kifejtett, már el nem odázható nagy szocziális reformok még kiegészitendők a közigazgatásnak a változott társadalmi viszonyok ós igények által feltételezett újjászervezése által, mely újjászervezés azonban minden­esetre az önkormányzati jog lehető megóvásával lesz foganatosítandó És kiegé­szitendők a közoktatás ügyének újjászervezése által, oly irányban, hogy addig is, a míg keresztülvitetnók az a nagy elv, hogy az egész közoktatás állami legyen, mindenesetre és sürgősen óletbeléptetendő az ingyenes állami népoktatás. Aggálylyal látjuk, hogy Horvát-Szlavonor szagok félrevezetett közvéle­ménye mint igyekszik lazítani azt a kapcsolatot, a melylyel ezen országok Szent István koronája birodalmának örök tartozókait képezik. Aggályunk még tápot nyer ezen országok mostani bánjának közjogilag helytelen, sérelmes nyilatkozatai, valamint azon túlkapás által, a mely kétségbe meri vonni a magyar iskolázásnak a magyar birodalom bármely területén való érvényesülési jogát. Oly messzemenő, az erkölcsi és anyagi haladást oly teljes mérvben biztosító, alkotmányos ós önrendelkezési jogokat engedélyeztünk ez országoknak, hogy a jogos és méltányos kívánságok teljes kielégítést nyertek. Ha mindazonáltal vannak még esetleg függő kérdések, nem zárkózunk el az elől, hogy ezek is, a fönnálló törvények alapján, megoldást nyerjenek Sajnálattal látjuk, hogy a legkegyelmesebb trónbeszéd több oly kérdést nem érint, melyeket hasonlóan és feltétlenül mielőbb megoldandónak tartunk : ilyenek az egyesülési és gyülekezési jog törvénynyel való szabályozása, nem­különben a sajtószabadság megfelelő biztosítása, a tisztviselői pragmatika, valamint a terhes megélhetési viszonyoknak megfelelő tisztviselői fizetés ren­dezése. Sajnosán nélkülözzük továbbá a munkásjóléti és aggkort biztosító törve' nyes intézkedések megalkotásának tervbevételét. Bárha a királyi trónbeszéd kilátásba helyezi ugyan a különböző feleke­zetek állami segélyezését, nem tudunk megnyugodni abban, hogy hallgat az 1848. évi XX. t.-cz-ről, pedig a különböző bevett hét vallásfelekezetnek nagy megnyugvására szolgált volna, ha az idézett törvényczikk második szakaszában elvben biztosított viszonosság ós teljes egyenlőség végleges ren­dezése iránt törvényhozási szankczióval ellátott szabályozás helyeztetett volna kilátásba és nemkülönben törvónynyel való szabályozása vétetett volna tervbe, az 1848. évi XX. t.-cz. 3. §-ában ismét csak általánosságban kilátásba helye­zett anyagi támogatásnak. Sajnálattal látjuk azt is, hogy Felséged két állama között nincs meg az a jó viszony, a mi az egymásrautaltság érdekében kívánatos lenne. Azon, már szinte rendszerré vált, gazdasági és társadalmi támadások, a melyekben az utolsó időkben részesülünk, szülik az ellentóteket, holott a kölcsönös, jó egyetértés képezi mindkét állam óletérdekót. Felséges TJr! Munkára szólít bölcs Szózata ós mi hűséggel indulunk utána. Félre kívánjuk tenni mindazon közjogi és katonai kérdéseket egyelőre, a melyek a Szent Korona magasztos viselője ós az országgyűlés között esetleg nézet­eltéréseket szülhetnének, jól tudva, hogy a király és nemzet között való egyetértés képezi az ország boldogulhatásának alapját. Munkálkodni kívá­nunk Felséged Szózatát követve, bízva abban, hogy Felséged alkotmányunk első őre, nem úgy értelmezi a parlament működésót, hogy bármily nagy

Next

/
Thumbnails
Contents