Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-28. Miháli Tivadar és társai válaszfelirati javaslata

502 28. szánig Bármennyire tudatában vagyunk tehát azon körülménynek, hogy az országgyűlésre nagyszámú, sürgős és fontos feladat megoldása vár és bármennyire óhajtjuk országunknak békés, továbbfejlődését és minden irá.nyú megerősödését, mindazonáltal el nem' hallgathatjuk azon mély meggyőződésünket, hogy az ilyen körülmények között és ilyen eszközökkel kialakult országgyűlési többség nem tekinthető jogosultnak arra, hogy tevékenységében az ország népeinek akaratára hivatkozhassék és sem nem hivatott, sem nem alkalmas arra, hogy állami életünknek az idő fejlődése által megkivánt ós már továbbra halaszthatatlanná vált újjászervezését eszközölhesse. Császári és Apostoli Királyi Felség! Évtizedek óta dúló politikai krízis tartja lekötve Magyarország életerejét s minden alkotmányos kísérlet ezen politikai krízis végleges megszüntetésére és az állami élet zavartalan folyását biztosító rend megszilárdítására eredménytelen maradt. Ezen sajnálatos körülmény okainak alapos vizsgálata megerősített azon meggyőződésünkben, hogy Magyarországon az állami és közéleti szükségleteknek kielégíthető elláthatására az ^alkotmány eddigi keretei elégtelenek. így elérkezett az ideje annak, hogy ezen keretek kibővittessenek s a megváltozott politikai, társadalmi ós nemzetiségi viszonyoknak megfelelő tartalommal láttassanak el. Magyarország korunknak megfelelő újjászervezését csakis az általános, egyenlő, titkos és községenként gyakorlandó választójognak törvénybe iktatásával lehet eredményesen eszközölni. Minden kísérlet, mely ezen nagy eszmének különböző, némelyeknek esetleg tetszetés jelszavak mellett való meghamisítását czólozná, csak hátráltatja az ország konszolidatiójának lehetőségót és mesterséges eszközökkel lehetetlenné téve a népek igazi akaratának alkotmányos megnyilvánulását, akadályozza a törvényhozás két tényezője közötti kívánatos összhangnak szilárd megalapozását. Mert ezen annyira kívánatos összhang csak akkor lehet őszinte és tartós, ha az országgyűlés az ország népeinek igaz akaratát, vágyait és szükségleteit képviseli, mivel csak ezen jogos szükségleteknek kielégítése eredményezheti a népek millióinak hazafias készségét arra, hogy a trón fényének emelésére és az állam hatalmának öregbítésére szükséges intézmények fejlesztését örömmel ós bőkezűen biztosítsák. Mindezek alapján Felségednek ugy az 1906. évi, mint a jelen országgyűlés megnyitó, magas trónbeszódóben határozottan megnyilatkozó atyai kívánságához is alkalmazkodva, elvárjuk, hogy Felséged kormánya a legelodázhatatlanabb állami szükségletek elintézése után —• melyek közé a Romániával és a Balkán-államokkal kötendő szerződóseket is számítva — azonnal és minden egyéb kérdést megelőzőleg az általános, egyenlő, titkos és községenként gyakorlandó szavazati jogról szóló törvényjavaslatot nyújtsa be mindazon szükséges garancziákkal, a melyek a választásoknak teljes szabadságát ós tisztaságát biztosithatják. Bizva bízunk abban, kogy Felséged nem fogja megengedni oly választótörvénynek megalkotását, a mely egyrészt az alkotmány sánczaibol továbbra is kizárná az ország lakosságának az állam erőtelj ess áge szempontjából legbecsesebb részét, a munkásosztályt, másrészt pedig a kerületek beosztása, avagy más mesterséges eszközök által megsérteni az ország nem magyar népeinek érdekeit s ezáltal a jogok elosztása tekintetében különbséget téve az ország népei között, készakarva tenné ismét lehetetlenné az ország konsolidatióját, mely nem létesülhet igazságtalanságon, avagy vala-