Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-26. Szabó István (nagyatádi) és társai válaszfelirati javaslata

496 26. szám. V* összetoborzott többség nem nevezhető a nemzet szabad akarata megnyilvánulásának. Elengedhetetlen szüksége van tehát a nemzetnek arra, hogy egy olyan választási törvény birtokába jusson, a mely szabad meggyőződését, a választások tisztaságát, becsületességét biztositja, s a mely mindenkinek, a ki arra érdemes, jogot adjon, hogy beleszólhasson képviselője választásába. Felséged kormánya programmba vette ugyan az általános választói jog megalkotását, ez azonban még nem elég garanczia ahhoz, hogy nemzeti ós demokratikus szempontból ki fogja elégiteni a magyar nemzet zömét, mert ahhoz, hogy mindenkinek egyenlő és szabad joga legyen képviselőjének választásába befolyni, okvetlen szükséges a választás egyenlővé, a tiszta választások biztosítása szempontjából pedig a községenkinti választás behozatala és titkossá tétele. A magyarság fölényének biztosítására pedig feltétlenül szükség van a választókerületek uj beosztására. Csak az igy kiterjesztett választói jog alapján remélhetjük, hogy végre népparlament létesülhessen. A bankügy rendezésénél Felséged kormánya az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbítását tűzte ki czéljául, holott a nemzetnek törvény biztosította jogánál fogva az önálló bank felállítására joga van, és az, nemzetgazdasági szempontból az ország elsőrendű érdeke. Ellenezzük a közös bank szabadalmának meghosszabbítását azért is, mert a gazdasági hitelt figyelmen kivül hagyja. Közgazdasági szempontból a mezőgazdaság, de különösen az ipar ós kereskedelem fellendítéséért is régi óhajunk az önálló vámterület felállítása, melyet alkotmányos törvényeink alapján kívánunk. Vóderőnk megszilárdításának, erőssé, hazafiassá tótelének főfeltétele az önálló magyar nemzeti hadsereg, a melyhez, mint jó magyar hazafiak, rendületlenül ragaszkodunk. A vallásügyek terén a katholikus autonómia mellett kívánjuk az 1848 : XX. t.-cz. teljes végrehajtását azért, hogy a vallási béke az országban végre teljesen biztosítva legyen. Legvégül és nyomatékosan a magyar nemzet óhaja, hogy a földmivelő néppel és a kisiparosokkal együtt dolgozó munkásosztály gazdasági és szocziális helyzete javíttassák, a miért is mindent el kell követnünk, hogy a munkás és munkaadó között a viszony szorosabbra füzessók. Milliók óhaja, a magyar nemzet legmunkásabb elemeinek, a falvak egészséges népének óhajai ezek. A nemzeti boldogulás létalapjai ós a békés zavartalan munka záloga. A nemzet munkálkodni akar, erősödni és gyarapodni kivan. Ezen munkához kéri Felséged atyai jóindulatát és bizik abban, hogy Felséged ezt tőle soha megtagadni nem fogja és hogy az eddig mellőzött földmivelő nép támogat kisiparosság és a velük élő munkásság gyámolitásárá atyai szeretettel fog sietni. Bizunk kegyes jóindulatában és mély hódolattal vagyunk császári és kir. apostoli Felségednek Budapesten, 1910. július hó 9-én. hódoló alattvalói: a Magyar-Horvát-Szlavon-Dalmát országok országgyűlési képviselői: Szabó István (nagyatádi) s. k. Herczegh Sándor s: k. Nóvák János s. k.