Képviselőházi irományok, 1910. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1910-12. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1910. évi munkaterve tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

12. szám. 105 Sztrájkstatisztika. A kiállító I. fokú iparhatóság megnevezése: székhelye: Az I. fokú iparhatóság iktató száma: Kérdőív ipari sztrájkokról és munkából való kizárásokról. A húsz munkásnál (ide értve a művezetőket, mestereket, napszámosokat és inasokat) többet foglalkoztató üzemekről külön-külön kérdőív állítandó ki. Ha több és ugyanazon iparág körébe tartozó üzemben fordul elő munkaviszály, akkor a húsznál több munkást foglalkoztató nagyobb üzemek mindegyikéről külön kérdőív állítandó ki, a kis üzemeit adatai azonban egy kérdőívre veendők. Olyan esetekben azonban, midőn ugyanazon munkaviszályról a fentiek értelmében több kérdőív állíttatik ki, az összetartozóság kifejezésére minden kérdőív ugyanazon iktató számmal látandó el. Ezen kérdőív úgy a munkások részéről megindított sztrájk, valamint a munkaadók által alkalmazni szokott munkából való kizárás adatainak feltüntetésére szolgál, az adatokat szolgáltató hatóság tehát az egyes kérdőpontokból a fenti két fogalommegjelölés egyikét törölni tartozik. 1. Az iparág megnevezése: (Az iparág tüzetesen megjelölendő, pl. mezőgazdasági gépgyár, vashengermű, pamutfonó és szövőgyár, szabó-kisipar stb. Abban az esetben, ha valamely üzemnek csak egy ága lép sztrájkba [záratik ki a munkából], ez a körülmény is feltüntetendő, pl. mezőgazdasági gépgyár vasöntő osztálya, vaggongyári asztalos műhely stb.) 2. A sztrájkban (munkából való kizárásban) résztvett ipartelepek száma: ... székhelye (község, város) 3. A teleptulajdonos (tulajdonosok) neve vagy a czég (czégek) megnevezése: 4. Ha a sztrájk (munkából való kizárás) több ipartelepre terjedt ki, azon telep megnevezése, melyen a viszály kezdetét vette: .' 5. A sztrájk (munkából való kizárás) helyén hány ugyanazon iparág körébe tartozó és segédszemélyzetet foglalkoztató ipartelep volt, melyre a munkaviszály nem terjedt ki? 6. a) A munka beszüntetésének első napja. b) A teljes munkába állás első napja..... hó. n. .hó... n. (A munka beszüntetésének első napjául, ha több üzem munkásai sztrájkolnak [záratnak ki a munkából] az a nap tekintendő, a melyen a sztrájk által érintett első üzem [telep] munkásai abbanhagyják a munkát; utolsónak pedig az a nap veendő, a melyen már az összes üzemek [tehát a legtovább viszályban álló is] a sztrájk [kizárás] előttit legalább jól megközelítő erővel megkezdették a munkát.) 7. a) Idézett-e elő a sztrájk (munkából való kizárás) teljes üzembeszüntetést? b) Ha igen, az üzembeszüntetés kezdete év ....hó n. vége év hó..___....__.n. (A teljes üzembeszüntetés tartama gyakori esetben nem azonos a sztrájk [kizárás] tartamává', mert a sztrájk [kizárás] az üzem szünetelése nélkül is lefolyhat. Teljes, üzembeszüntetésnek az tekintendő, ha a telepen számbavehető ipari munka nem folyik.) Képvh. iromány. 1910—1915. I. kötet. 14