Képviselőházi irományok, 1906. XXXV. kötet • 1197-1206. sz.

Irományszámok - 1906-1197. Szolgálati szabályzat a képviselőház hivatali részére és az azzal kapcsolatos ügyrendek illetőleg utasitások

1197. szám. 77 Miután a gyorsiroda tagjai nemcsak a képviselőházban, hanem a főrendiházban is teljesítenek szolgálatot, a gyorsiroda szervezése utáni időben az a gyakorlat keletkezett, hogy a gyorsiroda tagjainak kinevezéséhez a képviselőház elnöke a főrendiház elnökének hozzájárulását előzetesen kikérte és a kinevezési okmányt mind a ketten aláirtak és azután a kinevezettek járandóságainak utalványozására a belügyminister megkerestetett, mert régebben a gyorsiroda tagjai járandóságaikat nem a képviselőház pénztárából kapták. Ez a gyakorlat később ugy módosult, hogy a képviselőház elnöke kérdést intéz ugyan a főrendiház elnökéhez azért, hogy a tervbe vett kinevezés ellen nincs-e észrevétele, de a kinevezési okmányt egyedül csak a képviselőház elnöke irja alá. A mióta azonban a gyorsiroda tagjai épp ugy, mint a képviselőház többi tisztviselője szolgálati, nyugdíjazási és fegyelmi viszonyaikban a képviselőház fennhatósága és a képviselőház elnökének rendelkezése alá kerültek és járandóságaikat is a képviselőház pénztárából kapják, az emiitett gyakorlatot továbbra is fentartani feleslegesnek, látszik és pedig: 1. mert a házszabályok e rendelkezésében ellentmondás van, a mennyiben világosan kifejezi azt, hogy a kinevezést a képviselőház elnöke önmaga eszközli, de egyszersmind a fennálló gyakorlatra hivatkozik; továbbá a gyorsirodában nemcsak gyorsírók, hanem más tisztviselők és gyakornokok is vannak, a kikre viszont a keletkezett gyakorlat nem vonatkozhatik, mivel a házszabályok illető szakasza csakis gyorsírókat említ; 2. mert most már nemcsak a gyorsiroda, hanem a képviselőháznak több hivatala, illetőleg tisztviselője és alkalmazottja teljesít a főrendiház részére is szolgálatot, ilyenek a képviselőház számvevősége, pénztára, gazdasági hivatala, a műszaki szolgálatban alkalmazottak stb. és ezek személyzetének kinevezése nem függ a főrendiház elnökének hozzájárulásától; 3. részben a gyakorlat is a mellett szó], hogy a gyorsírók kinevezéséhez a főrendiház elnökének hozzájárulását kérni most már csak udvariassági tény, mert ez a fizetési fokozatokban való előléptetésekhez 'eddig sem történt meg, magasabb fizetési osztályba való kinevezésnél pedig többnyire a már megelőző szolgálati idő lévén irányadó, a főrendiház elnökének hozzájárulása tehát, mint a kinevezéshez megkívántató feltétel még a legszigorúbb magyarázat mellett is csak akkor lenne szükséges, a mikor valaki első izben neveztetik ki gyorsíróvá; 4. jóllehet a gyorsiroda szervezése alkalmával a főrendiház és a képviselőház együttesen állapította meg a gyorsiroda személyzetének létszámát és járandóságát, ezt ujabban csak a képviselőház tette, illetőleg a szükséges változtatásokat csak a képviselőház eszközölte, a nélkül, hogy azokhoz a főrendiház hozzájárulása kéretett volna; így történt ez a gyorsiroda tagjainak adott kártalanítási segély (pótlék) megállapítása alkalmával 1901. évi deczember hó 3-án, valamint a gyorsirodára is vonatkozó képviselőházi szolgálati szabályzatnak 1907. évi július hó 4-én a képviselőház által történt elfogadása alkalmával is, a mikor ezt sem a főrendiház elnöke szóvá nem tette, sem a gyorsírók nem kérték. Ezek szerint tehát világos ugyan, hogy a gyorsírók, illetőleg a gyorsirodai tisztviselők kinevezéséhez a főrendiház elnökének hozzájárulása, mint megkívántató előfeltétel nem szükséges, — mindazonáltal az elnöki hivatal feladata a gyorsirodában előforduló üresedés esetén a gyorsiroda főnöke, a felülvizsgáló gyorsírók (revisorok), gyorsírók, de különösen a segédgyorsirók kinevezése előtt a képviselőház elnökének figyelmét az elmondottakra felhívni és e tekintetben utasítását kikérni.