Képviselőházi irományok, 1906. XXXV. kötet • 1197-1206. sz.

Irományszámok - 1906-1197. Szolgálati szabályzat a képviselőház hivatali részére és az azzal kapcsolatos ügyrendek illetőleg utasitások

70 1197. szám. 9- A szolgálati szabályzat 23. §ának 2-ik bekezdésében foglalt rendelkezéshez képest a képviselőházi tisztviselők és alkalmazottak csak a képviselőház elnökének külön megadott engedélye mellett tölthetnek be egyidejűleg más állást, vagy űzhetnek valamely délutáni vagy más mellékfoglalkozást. Ámbár a kinevezettek hivatali esküjökben a szolgálati szabályok megtartását is megfogadják és igy kötelesek erre vonatkozó kérelmüket, illetőleg bejelentésüket minden felszólítás nélkül haladéktalanul megtenni, — mégis nehogy vétlen mulasztás történhessék, a jelen ügyrend életbeléptetésének a képviselőházban történt bejelentése után, az elnöki hivatal a tisztviselőket és kinevezett alkalmazottakat felhivja, hogy e tekintetben sajátkezüleg aláirt nyilatkozatot tegyenek. A jövőben pedig ilyen felhívást csak minden újonnan kinevezetthez kell intézni. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a mellékfoglalkozás az illetőnek munkásságát naponkint mennyi ideig és a nap melyik szakában veszi igénybe. Ha az elnöki hivatalnak tudomására jut, hogy valaki időközben a 23. §. rendelkezése alá vonható bejelentést megtenni elmulasztotta, annak záros határidő alatti megtételére az elnöki tanácsos az illetőt felszólítja, melynek leteltével az elnöknek jelentést tesz. Ha az illető a kivánt nyilatkozatot meg nem teszi, ellene a fegyelmi eljárás megindítandó. Az elnöki hivatal kötelessége minden mellékfoglalkozást az illető törzskönyvi lapjára feljegyezni annak kitüntetésével, hogy azt mióta űzi és az elnök annak továbbfolytatására az engedélyt megadta-e, vagy megtagadta. Utóbbi esetben annak megszüntetése végett az elnök záros határidőt tűz ki, a melynek elteltével az elnöki hivatal köteles meggyőződni arról, hogy az elnök rendeletének az illető eleget tett-e; ha nem, akkor ellene a fegyelmi eljárás megindítandó. Bejelentendő mellékfoglalkozásnak tekintetik az olyan kereset is, mely habár nem állandó, de mégis gyakrabban fordul elő és esetről-esetre díjaztatik valamely egyesület, vállalat, intézet vagy magánszt mély által. Annál inkább ide tartoznak az olyan foglalkozások, a melyek állandó — habár felmondás melletti vagy ujabb megválasztástól függő — díjazással vagy természetbeni lakással vannak egybekötve. Ide tartozik az az eset is, ha valaki valamely napilapnál vagy kőnyomatosnál állandó díjazással van alkalmazva vagy annak tulajdonosa. Kivételt, képeznek az országgyűlési alkalmazottak nyugdíjpótló és segítő egyesületének díjazással egybekötött tisztségei, a melyeket bejelenteni nem kell. Magától értetődik, hogy ha a megengedett mellékfoglalkozás megszűnik vagy változik (pl. valaki más hírlaphoz megy át vagy másutt vállal munkát) szintén bejelentendő és a törzskönyvi lapra ezt is fel kell jegyezni. A mellékfoglalkozás jövedelmét vagy a díjazás mérvét bejelenteni nem kell. Ellenben valamely állami vagy más olyan állás utáni fizetést és egyéb járandóságokat és az azokban beállott változásokat, melyek a nyugdíj esetleges kiszabásánál tekintetbe jöhetnek, be kell jelenteni. 10. A képviselőházban, jobban mondva az országház képviselőházi helyiségeiben, illetőleg közvetlenül a képviselőházi kapuk előtt nem hivatalos nyomtatványt vagy iratot a képviselők, tisztviselők vagy alkalmazottak között szétosztani a házszabályok 282. §-a értelmében csak a háznagy engedelmével szabad. Ezeknek szétosztása tekintetében a háznagyi hivatali ügyrend 6-ik pontjának 1-ső és 2-ik bekezdése intézkedik. Ha bárki azt kívánná vagy kérné, hogy valamely általa kiadott akár irött, akár nyomtatott közlemény, röpirat, körlevél, meghívó, csomag stb. akár nyitva, akár borítékban a képviselőknek, tisztviselőknek vagy alkalmazottaknak a kép-