Képviselőházi irományok, 1906. XXXV. kötet • 1197-1206. sz.
Irományszámok - 1906-1197. Szolgálati szabályzat a képviselőház hivatali részére és az azzal kapcsolatos ügyrendek illetőleg utasitások
1197. szám. 67 Ha valamelyik tisztviselő vagy alkalmazott bármi okból az elnökhöz kivan panaszszal fordulni, ezt csak írásban és az elnöki tanácsos utján teheti, még akkor is, ha a panasz az elnöki tanácsos ellen irányulna. Az ilyen Írásbeli panaszt az elnöki tanácsos köteles az elnöknek haladéktalanul átadni. Ha valaki bárki részéről visszaélést észlelne, köleles az elnöki tanácsosnak azonnal jelentést tenni. Ha az illető jelentését szóbelileg teszi, akkor az elnöki tanácsos erről jegyzőkönyvet készít és vele aláíratja, azután pedig a jelentést vagy a jegyzőkönyvet az elnöknek haladék nélkül bemutatja. Névtelen levelek, gyanúsítások vagy vádaskodások figyelembe nem vétetnek, hanem közlendők azzal, a kire vonatkoznak és az illetőnek, ha ezt kívánja, mód nyújtandó arra, hogy a levél írója kipuhatoltassék és ha szükségesnek látszik, arra is, hogy a felhozott gyanúsítások vagy vádak ellenében az illető magát tisztázhassa. Ha azonban névtelen levélben valamelyik tisztviselő vagy alkalmazott a büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekmény elkövetésével vádoltatik, akkor az illető értesítése nélkül első sorban alkalmas módon, például váratlan rovancsolás által meg kell győződni arról, hogy a vád igaz-e, vagy legalább is van-e valami alapja és ha igen, akkor a további eljárás iránt az elnök határoz. Ha pedig a vád nem igaz, sőt teljesen alaptalan, akkor az.illető, akire a vád vonatkozik, erről értesítendő és mindent el kell követni az iránt, hogy a névtelen levél irója esetleg a rendőrség segélyével is kipuhatoltassék, illetőleg ismeretlen tettes ellen feljelentést kell tenni. Ha a névtelen levél Íróját kipuhatolni sikerül és az illető képviselőházi tisztviselő vagy alkalmazott, az esetben, ha vádjai alaptalanok, vagy nyilvánvalóan rosszakaratból eredtek — tekintet nélkül az esetleges egyéb következményekre — ellene a fegyelmi eljárás okvetlen megindítandó még akkor is, ha vádja nem a büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekményre irányult, mert alattomos eljárása folytán nem tarthat többé igényt azon bizalomra és tiszteletre, mely a zavartalan hivatali együttműködéshez megkívántatik. Azonfölül az iratok az ügyészséghez is átteendők. Ha pedig a névtelen levelet vagy feljelentést nem képviselőházi tisztviselő vagy kinevezett alkalmazott irta, akkor az ügy további eljárás végett az ügyészséghez teendő át. 6. A tisztviselők és gyakornokok a hivatalos órák alatt kötelesek saját hivataluk helyiségében tartózkodni, az alkalmazottak pedig a munkaidőben azon helyen lenni, a hol szolgálatot teljesítenek. A hivatali vagy szolgálati helyen kivül az országház helyiségeibe való bemenetelre és ott tartózkodásra nézve irányadók a következők: A képviselőház üléstermében az ülés tartama alatt csakis az elnöki tanácsos vagy helyettese, illetőleg az elnöki hivatal valamelyik tagja, a naplószerkesztő, az irodafőigazgató és a szolgálatot teljesítő egy vagy két terembiztos tartózkodhatik. A gyorsírók részére az ülésteremben kijelölt külön helyen csakis a gyorsiroda tagjai tartózkodhatnak és ők is csak a hivatalos teendők akadálytalan ellátására szükséges számban, a mint erről a gyorsirodai ügyrend 27-ik pontja részletesen intézkedik. A felsorolt tisztviselőkön kivül más tisztviselőknek és a gyakornokoknak az ülésterembe való bemetel csakis halaszthatatlan hivatalos ügyben van megengedve és csakis arra az időre, a mig annak elvégzése tart. Magától értetődik, hogy nem képviselőnek és nem képviselőházi tisztviselőnek, vagy gyakornoknak az ülésterembe lépni ülés közben egyáltalán tilos. A teremben szolgálatot teljesítő egy vagy két terembiztos köteles a fenti rendelkezések 9*
