Képviselőházi irományok, 1906. XXXV. kötet • 1197-1206. sz.
Irományszámok - 1906-1197. Szolgálati szabályzat a képviselőház hivatali részére és az azzal kapcsolatos ügyrendek illetőleg utasitások
1197. szám. 65 E) Különféle intézkedések. 1. A házszabályok 266. §-a szerint az elnök teendőit akadályoztatása esetén az alelnökök valamelyike végzi. Miután az elnöknek nemcsak a képviselőház tárgyalásaival egybefüggő és a ház határozatainak végrehajtására vonatkozó teendői vannak, hanem egyszersmind a képviselőház hivatalaiban a tisztviselők és alkalmazottak működését is ellenőrzi és azt irányit ja annál is inkább, mert e működés az elnök teendőiben való segédkezést is magában foglalja és azokkal sok tekintetben egybekapcsolódik, feltétlenül szükséges, hogy az elnököt akadályoztatása esetén a belső ügymenet — administratio — intézésében is helyettesítse valaki, már csak azért is, nehogy e tekintetben a folytonosság megszakítása által zavar keletkezzék. Ennélfogva tehát a belső administratio tekintetében a helyettesítés végett első sorban maga az elnök intézkedik, ha ezt nem tenné vagy nem tehetné, vagy ha elnök nincs, akkor a két alelnök az iránt egymás között állapodik meg; ha e megállapodás kieszközlésére már idő nem lenne, vagy erre nézve az alelnökök nem nyilatkoznának, akkor az elnök helyettesének azt az alelnököt kell tekinteni, i ki régebben választatott meg, ha egyszerre választattak, akkor, a ki több szavazatot kapott, ha egyenlő szavazatot nyertek, akkor a ki Budapesten van. Ha csak egy alelnök volna, akkor az elnököt természetesen ő helyettesíti. Ha előfordulna az az eset, hogy egy hétnél hosszabb ideig sem elnök, sem alelnökök nem volnának, akkor az administratióval egybefüggő elnöki teendőket a korelnök végzi. Az elnök helyettese az administratio ellátása végett még törvényszerű vagy szabályszerű utalványozást is tehet, azonban kinevezést az elnöki tisztség üresedésben léte alatt eszközölni egyáltalán nem szabad, mert azt jogérvényesen csakis a képviselőház választott elnöke teheti meg. A háznagy az elnököt nem helyettesitheti, mert annak teendőit az országgyűlés együtt nem létében a házszabályok állapítják meg. 2. Képviselőházi tisztviselőnek csak az tekintendő, a ki a szolgálati szabályzat 95. §-ában foglalt táblázatban megnevezett és ugyanott fizetési osztályba sorozott hivatali állást tölt be és arra a képviselőház elnöke nevezte ki. A tisztviselők közé sorolandók a szolgálati szabályzat 99. §-ának 3-ik bekezdése értelmében a gyorsiroda másodfőnöke és a jelentkezési iroda vezetője. Képviselőházi alkalmazott az, a ki az előbbi bekezdés szerint nem tisztviselő, de a képviselőház pénztárából évi fizetést, segélydíjat, tiszteletdíjat, vagy átalányt, napidíjat vagy napibért kap. Ilyenek: a) akinevezett alkalmazottak, úgymint: a gyakornokok, telefonkezelők, irógépkezelők, ruhatárosnők, üzemvezető, pallér, gépészmesterek, gépészsegédek, fűtők, vezető (tolmács), könyvkötő, felügyelő altiszt, főkapus, altisztek, könyomdász, szolgák; V) az ideiglenesen alkalmazottak, úgymint: a ki a régi országgyűlési iratok gyűjtését végzi, az orvos, a horvát fordító, a napidíjas szolgák, a főtakaritónő, takarítónők, a műszaki szolgálatban alkalmazott és a szolgálati szabályzat 11. §-ának 2-ik bekezdésében emiitett mesteremberek és napszámosok, legfeljebb huszonhármán. Ezek szerint »képviselőházi alkalmazottak« alatt értendők nemcsak a kinevezettek, de az ideiglenesen alkalmazottak is, azonban azzal a különbséggel, a mely a fegyelmi eljárás, elbocsátás, nyugdíj, egyéb jogosítványok és kedvezKépVh. irora'ány, 1906—1911. XXXV. kötet 9