Képviselőházi irományok, 1906. XXXV. kötet • 1197-1206. sz.

Irományszámok - 1906-1197. Szolgálati szabályzat a képviselőház hivatali részére és az azzal kapcsolatos ügyrendek illetőleg utasitások

62 1197. szám. D) Szabadság. I. A szolgálati szabályzat 124. §-a értelmében szabadságot csak az elnök, a háznagy és az elnöki tanácsos adhat. E §. rendelkezései következőkép értelmezendők, illetőleg e tekintetben a következők irányadók: 1. olyan időben, midőn a képviselőház üléseket tart, három napra terjedő szabadságot az elnöki tanácsos, azon túl terjedő szabadságot csakis az elnök adhat és pedig Írásbeli kérvény alapján; 2. olyan időben, midőn a képviselőház üléseket nem tart, az elnöki tanácsos nyolcz napra adhat távolmaradási engedélyt; magától értetődik, hogy ezt sem meghosszabbítani, sem ugyanazon hónapban megismételni nem szabad; 3. a hivatalvezetők és a közvetlen felügyelettel megbizott tisztviselők csakis olyankor adhatnak egy napra távolmaradási engedélyt, a mikor a képviselőház üléseket nem tart; ezt a következő napra újra megadni és ezáltal kiterjeszteni, avagy gyakrabban igénybe venni, sem pedig ugyanazon a héten megismételni nem szabad; 4. olyan időtartamnak, a mikor a képviselőház üléseket nem tart, tekintendő az, ha a képviselőház ülései akár királyi leirattal, akár házhatározattal legalább két hétre vagy bizonytalan időre elnapoltatnak; ide számitandók a karácsonyi, húsvéti és pünkösdi szünetek, még ha két hétnél rövidebb ideig tartanának is, azonkivül a delegatio ülésezése alkalmával szokásos szünet; 5. nyári szünet alatt értendő azon időtartam, a midőn a képviselőház ülései a tavasz vagy nyár folyamán hosszabb időre elnapoltatnak; 6. a szabadság iránti kérvényeket az elnöki tanácsos a hivatalvezetők, illetőleg a közvetlen felügyelettel megbizott tisztviselők meghallgatása után terjeszti az elnök elé, a hivatalvezetők ilyen kérvényeit pedig ő maga láttamozza annak igazolásául, hogy a szabadság megadása által a szolgálat érdeke nem szenved; 7. az elnöki tanácsos az általa adható szabadság vagy távolmaradási engedély megadása előtt az illető hivatalvezetőt vagy közvetlen felügyeletet gyakorló tisztviselőt meghallgatni köteles; 8. ha valaki olyankor kér nyolcz napnál hosszabb időre szabadságot, a mikor a képviselőház üléseket tart, vagy még a kért szabadság tartama alatt üléseket tartani fog, sz elnöki tanácsos köteles a kérvény előterjesztése előtt meggyőződést szerezni az iránt, hogy az illetőnek arra csakugyan szüksége van és hogy az el nem odázható olyan időre, például a nyári szünetre, a mikor ülések előreláthatólag hosszabb ideig nem lesznek; ha tehát valaki nyolcz napnál hosszabb szabadságot ilyen esetben betegség czímén kér, az elnöki tanácsos köteles az illetőt a képviselőház orvosával megvizsgáltatni, még akkor is, ha kérvényéhez más orvos bizonyitványát csatolta. Mindezen rendelkezések a képviselőház összes tisztviselőire és alkalmazottaira, tehát a háznagyi hivatalba beosztottakra is kiterjednek mégis azon különbséggel, hogy nekik három napra terjedő szabadságot, illetőleg nyolcz napra terjedő távolmaradási engedélyt nem az elnöki tanácsos, hanem a háznagy adhat, azonban az ellenőrzés körébe tartozó feladatokat a háznagyi hivatal vezetője vagy a főterembiztos, illetőleg az elnöki tanácsos a fentiek szerint rájuk nézve is teljesiti, sőt ha a háznagy nincs a fővárosban, szabadságuk, illetőleg távolmaradásuk engedélyezése iránt is az elnöki tanácsos intézkedik. Végül a szolgaszemélyzetnek 3 napnál hosszabb szabadságot is a háznagy