Képviselőházi irományok, 1906. XXXIV. kötet • 1150-1196. sz.

Irományszámok - 1906-1152. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a nagyszeben-szentágotai h. é. vasut engedélyezésének megtörténtéről

84 1152. szám. különösen egyenletlen ülepedése, csúszása, illetve elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja ós mélysége minden egyes esetben — a terep- és talajviszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltóteleknek megfelelően — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a, munkák végrehajtása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy 0 80 méternél bizonyos mértékig kisebb mélységre a természetes, nőtt talajba lenyúló alapozást — még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben szabad előállítani, a melyekben az illető falak minden oldalról kellően szóles és a terep színvonalától mérve legalább 080 m. magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetve védve vannak. Az összes átereszek és hidak, támasztó- és bélésfalak i stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis román, vagy — az esetrőlesetre történő megállapitáshoz, illetve elrendeléshez képest - portlandczement, homok és viz megfelelő arányú vegyítésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A vas-hordszerkezetű műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvényben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek megfelelőleg elkészíthetők legyenek, tartoznak az engedélyesek a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani ós a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és' kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, "az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8 — 8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak — a mennyiben a közigazgatási bejárásokról, vagy esetleges pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvek és az azokat helybenhagyó vagy később kiadandó ministeri rendeletek egyes hozzájáró utakra nézve eltérő megállapításokat nem tartalmaznának, — valamint az állomási fönsikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0-20 m. vastag kavicsboritással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetve kezelési területeinek és rakhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az őrházi fensikok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok ós építmények által el nem foglalt részei 5 cm. vastag kavicsboritással látandók el. Az állomásokon a fensiknak ós. különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m

2 és minden egyes állomási ós vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m

2-nyi, a czélra alkalmas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetőleg kisajátitandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetőleg belvizterületekre, feltöltetlenül hagyhatók, de mindenkor a szükséghez képest termőfölddel boritandók. '