Képviselőházi irományok, 1906. XXXIII. kötet • 1115-1149., CLXXV-CLXXX. sz.

Irományszámok - 1906-1119. Törvényjavaslat az állami kőszénbányászat fejlesztéséről

1119. szám. 17 A vétel ilyképen már egymagában véve előnyösnek tekinthető, de azonkivül alapos reményem van, hogy a folytatandó mélyfúrások még jóval nagyobb szónmennyiséget fognak megállapitani. 4. A bérletben volt zsilvölgyi kőszénbányák házi kezelesbe vétele. A megindult szénakczió legfontosabb része ama haszonbóri szerződés megszüntetése, mely szerződés alapján a Salgótarjáni kőszénbánya részvénytársulat a kincstárnak Zsilvölgyben fekvő összes kőszónbányaműveit, az azokhoz tartozó valamennyi telepet, épületet és üzemberendezést 1916. évi deczember végéig bérben birta. A haszonbéri szerződés közös megegyezéssel 1908. évi január hó 1-ón hatályát vesztette s a kincstár bányabirtokát 35 évi bérlet után újból házi kezelésbe vette. A zsilvölgyi szénterületnek bérlet utján való értékesitóse pénzügyi tekintetekből helyes lehetett addig, mig az az ország érdeke a nagyobb nemzetgazdászati érdekeket előtérbe nem helyezte, azok az okok azonban, melyek kényszeritőleg hatottak ,az állami szénakczió meginditására, szükségessé tették a bérleti szerződés felbontását és az ország legnagyobb szónterületének üzembehelyezését. Hazánkban ugyanis^ a legnagyobb szónkincs a Zsilvölgyben van s az ottani szénbirtokok között a kincstár területe a legnagyobb. Ez a terület zárt egészet képez, mig a többi birtokosok szénbirtoka főleg az Oláh Zsil mentén szétszórtan terül el. A kincstári szénkincset ma még pontosan megbecsülni nem lehet, miután teljesen feltárva még nincs, de az kétségtelen, hogy csaknem kiaknázhatatlan mennyiségű s 5000 millió mótermázsánál bizonyára több. Ily körülmények között, figyelemmel az elmúlt évek szénmizériáira, s arra, hogy a petrozsényi szén minősége a porosz kőszén minőségét legjobban megközelíti, kötelességet mulasztottam volna, ha a petrozsényi kőszénbányák átvételére nem törekedtem volna. Ismert tény különben, hogy a kincstár kőszénbirtokot bérlő Salgótarjáni kőszénbánya részvénytársulat a bérlet tárgyát nem műveltette, az állami kőszénbányászat tehát nem már létező üzemet vett át, hanem eddig csaknem érintetlen helyről fog termelni, mely termelésnek minden mótermázsája hivatva lesz a szénhiányon segiteni s a szónárak alakulására mérsóklőleg hatni. Jelentékeny összeget igényel a kincstári széntelepeknek felszerelése, azoknak a kor szellemének megfelelő berendezése. E berendezések annál nagyobb terheket rónak az államra, minél nagyobb évi termelésre szándékozunk berendezkedni. A hazai szénbányászat és a szénpiacz helyzetét ismertető 1907. évi 580. számú jelentésemben már rámutattam a szénakczióval kapcsolatos jelentékeny terhekre ós a várható előnyökre. Kiegészítésül megemlitem, hogy Magyarország iparának az utolsó évek folyamán tapasztalt fellendülése oly mértékben vette igénybe az üzemben levő hazai szónbányákat, hogy ezek berendezés ós termelő-, illetőleg szállitóképessóg tekintetében a beállott szükséglet fedezésére nem bizonyultak elégségeseknek. Ez a körülmény arra int, miszerint késedelem nélkül arról kell gondoskodnom, hogy a megvásárolt szénterületek a termelésre ós szállításra mielőbb berendeztessenek, — a mi természetesen rendkívüli beruházási hitel kérését teszi szükségessé. Kereken évi 20,000.000 métermázsára teszem a tervbe vett évi termelést, Képvh. iromány. 1906—1911. XXXm. kötet. 3