Képviselőházi irományok, 1906. XXXIII. kötet • 1115-1149., CLXXV-CLXXX. sz.

Irományszámok - 1906-1120. Törvényjavaslat a telepitésről, az ingatlanfeldarabolásról és egyéb birtokpolitikai intézkedésekről

1120. szám. 143 fogástól a javaslat csak a munkástelepes szántóföldjénél tér el, kimondván, hogy az mindig egy tagban legyen. A munkástelephelynél azért kell a külső birtokot okvetlenül egy tagban kiadni, mert a munkás, a ki egyébként bérmunkában tölti idejét, csak ugy láthatja el a maga kis gazdaságát, ha az egy helyen van s nem kell az egyes tagok bejárásával, szabadon maradó idejét eltölteni. Ezzel különben a javaslat csak azt a régi elvet követi, a mely a tagosításoknál, a zsellértelkek kiosztásánál eddig is érvényesült. A zsellértelkeket ugyanis egy tagban hasitják ki minden összesités alkalmával éppen azért, mert a zsellér csak mellékesen miveli a saját földjét s a napszám mellett nem ér rá arra, hogy több tagot járjon be kicsiny földje miatt. Másrészt az ilyen kisebb birtok, ha több darabból áll, gazdasági szempontból is csak nehezen, illetve rosszul mivelhető. A szakasz utolsó bekezdése még a középbirtokostelephely kijelölésére nézve ad irányítást s a középbirtokostelepest a telep azon részére utalja, a melynek mivelése aránylag legtöbb szakértelmet kivan. A középbirtokostelepestől á többi telepes irányítását, vezetését várjuk s miután középbirtokot a telepen csak az szerezhet, a kinek gazdasági akadémiai oklevele vagy végbizonyítványa van (25. §.), a középbirtokos telephely kijelölésére vonatkozó fenti rendelkezés méltányos és szükséges is. 12. §. Mint már az általános indokolás során volt szerencsém előadni, a magyar nép természetével jobban egyezik a tulajdoni alapon való telepítés. Azt is tapasztaljuk, hogy a haszonbérleti alapon eszközölt telepítéseknél a haszonbérleti idő letelte után sok szocziális baj keletkezik, mert a telepesek, ha a tulajdonos a haszonbérletet meghosszabbítani vagy a bérbeadott területet nekik eladni nem akarja, földönfutókká válnak s elhelyezésükről valami módon mégis csak az államnak kell gondoskodni. . Ennek következtében az állam feladata, hogy csak olyan telepítést engedjen meg, mely az otthon szerzését véglegesen biztosítja. Az otthon megváltozásának kényszere még akkor is elégedetlenséget szül, ha a méltányos haszonbéri feltételek az illetőknek vagyonszerzésre módot és alkalmat nyújtanak, mert az uj otthonnak megválasztása és az uj otthonban megfelelő ingatlan szerzése a legtöbbször nehézségekkel jár. Az pedig, hogy egy földmívesnél megfelelő ingatlan hiányában a szerzett vagyon a megszerzésénél rövidebb idő alatt elkallódik, gyakori eset. Egyébként a javaslat gondoskodik, hogy a haszonbérleti telepítés előnyeiként feltüntetni szokott indokok, már a tulajdoni alapon eszközölt telepítésnél is kellő figyelembe vétessenek. Nevezetesen a telepesekül be nem váló elemek könnyű eltávolításáról a tulajdoni alapon eszközölt állami telepítésnél is gondoskodik a kimozditás, a már tulajdonos telepesnél a visszavásárlás szabályozása által. A mi azt a további előnyt illeti, a melylyel a haszonbérleti telepítés járna, tudniillik, hogy a telepes a vételár törlesztésére kötelezve nem lévén, telephelyén könyebben élhet meg, ez ma, midőn a vételár törlesztése hosszú időtartamra oszlik fel, nyomós indokként alig szerepelhet, tekintve azt, hogy pl. 50 éves törlesztéses kölcsönnél 4°/o kamat mellett az évi annuitásban foglalt tőke törlesztési részlet az egésznek csak egy hetedrészét képezi. De még elképzelve azt. az esetet is, hogy bizonyos körülmények közt oly alacsony haszonbér mellett