Képviselőházi irományok, 1906. XXXII. kötet • 1084-1114., CLXIII-CLXXIV. sz.

Irományszámok - 1906-1101. Az igazságügyi bizottság jelentése a Fejérváry-kormány alkotmányellenes és törvényellenes tényeinek megtorlása és az ezekre vonatkozó feliratok és kérvények tárgyában

254 1101. szám. VIII. Az államháztartás fölötti rendelkezés és a közös kiadások folyósitása. Midőn a Fejérváry-kormány 1905. évi június hó 21-ón- a kormányzatot átvette s a képviselőházban beköszöntött, a közösügyi kiadásokra vonatkozó arány, vagyis quota törvényesen megállapitva nem volt. Báró Fejérváry Géza többi törvényjavaslataival együtt határozati javaslatot is benyújtott »a közösügyi kiadásokhoz való hozzájárulás arányának megállapítása végett kiküldendő országos bizottság megválasztása iránt* ós kérte, hogy a Ház e javaslatot tűzze közvetlenül napirendre. E határozati javaslat is, a Háznak aznapon királyi kézirattal történt elnapolása folytán épp úgy mint a többi törvényjavaslat, szintén nem kerülhetett tárgyalás alá. A további folytonos elnapolások, majdan pedig a Háznak feloszlatása folytán a Fejérváry Géza báró kormányzatának egész ideje alatt a quota törvényes megállapítása be nem következett. A helyzet az volt, hogy a Budapesti Közlöny 1904 június 29-iki számában közzétótetett egy legfelsőbb királyi kézirat Tisza István gróf akkori ministerelnök ellenjegyzésével, a mely a hozzájárulási arányt 1905. évi június hó 30-ikáig terjedő időre az 1867. évi XII. t.-cz. 21. szakasza alapján a király által hivatott döntési jog folytán egy évi tartamra megállapítja. 1905. július 1-je óta, tehát a közösügyekhez való hozzájárulási arány az 1867. évi XII. t.-cz. 19. és 20. §-ainak megfelelőleg Magyarország és Ausztria küldöttségeinek az illető felelős ministeriumok befolyásával kószitett javaslatai alapján törvónynyel még nem volt megállapitva. A 21. §. alapján való királyi döntés sem volt, de ez nem is történhetett meg, mert az előfeltételek t. i. a két állambeli quotabizottságoknak tárgyalásai és e tárgyalások sikertelensége: mindez hiányozott. A Fejérváry-kormány azzal, hogy saját idevonatkozó határozatai javaslatának tárgyalását az országgyűlés törvénytelen elnapolásával, majdnem alkotmányellenes erőszakon feloszlatásával saját maga lehetetlenné tette, ópensóggel elzárta az útját annak, hogy a közösügyi arány akár a küldöttségek javaslata alapján alkotmányos módon törvénynyel állapittassék meg, akár hogy a király döntési joga a 21. szakasz értelmében törvényszerűen bekövetkeznék. A többször idézett 1867. évi XII. t.-cz. 18. szakasza imperative rendeli, hogy az arányt, mely szerint a közösügyek terheit és költségeit az ország viseli, előre kell meghatározni, a minek lehetősége szintén ki volt zárva.