Képviselőházi irományok, 1906. XXXII. kötet • 1084-1114., CLXIII-CLXXIV. sz.

Irományszámok - 1906-1101. Az igazságügyi bizottság jelentése a Fejérváry-kormány alkotmányellenes és törvényellenes tényeinek megtorlása és az ezekre vonatkozó feliratok és kérvények tárgyában

244 1101. szám. tartó ur, vagy a biztosok elébe hivják és a megjelenést, meg az ő kiváltságaik felmutatását és a törvónytétel elfogadását reájuk parancsolják ; a mint az a Csetneki-család peres ügyében ós másokkal történt, ennélfogva az ország karai és rendéi e helyütt ő császári Felségét, legkegyelmesebb Urukat alázattal kérik, hogy: 1. §. Móltóztossék Ő császári Felsége az ilyen, az ország törvényeibe ütköző intézkedéseket és bíráskodásokat kegyelmesen eltiltani; 2. §. a mit ő császári Felségének örökké tartó ragaszkodásukkal megszolgálni el nem mulasztják*. Az 1604: XVIII. t.-cz. »A karok és rendek azt is kérik, hogy valakinek az egyszeri feladására senkint el ne fogjanak, annak ingóságait és fekvő jószágait le ne foglalják ; hanem a törvény utjának megtartása mellett, az ilyenek ellenében, ha az ügy nem hűtlenségre megyén, a helytartó ur előtt soronkivül járjanak el. 1. §. A hamis feladókra nézve pedig az 1567: IX. t.-cz.-t oly módon ujitják fel, hogy ellenük az eljárást a helytartó előtt, hasonlóképen soronkivül intézzék. 2. §. Ezekre a fenntebbi XVI., XVII. XVIII. czikkelyekre nézve pedig Ő császári Felsége kegyelmesen vizsgálatot tartson és azokat a jelen körülményekhez képest, a mennyire lehetséges, orvosolja.« Képzelhették-e az 1905: V. t.-cz.-nek megalkotói, hogy éppen száz évvel azután, hogy a törvényt meghozták, a mely az ott contemplált rendkívüli kamarai biztosi eljárás mellett is erősen és nyomatékosan hangsúlyozza az ország lakosságának a rendes birói eljáráshoz való jogát, hogy száz évvel azután fognak akadni az országban magas állami méltóságok, kormányférfiak, ministerek, kik tanácsukkal fogják ellátni a királyt, hogy e törvény alapján és eme törvényből jogot meritve, nevezzen ki a király királyi biztosokat a magyar alkotmányos önkormányzat, á törvényhatóságok szabadságának megsemmisitóse végett, hogy e törvényt jogforrásnak tekintve lásson el a király erre kinálkozó egyéneket teljhatalommal azért, hogy ez a megyei és város törvényhatóságok minden jogát magához ragadja és felelősség nélkül önkényuralommal intézhesse a megyei ós városi közönségnek autonómiai ügyeit? Az alkotmánynak ós törvénynek mily nagy fokú semmibe sem vétele, a királyi móltóság iránt való mennyi tiszteletlenség kellett ahhoz, hogy e kormány Ő Felségének azon leiratát ellenjegyezze, a mely nyiltan hirdeti hogy: »Magyar felelős ministeriumunknak az 1805. évi V. t.-cz. alapján tett előterjesztésére* nevez ki királyi biztosokat a magyar alkotmányos szabadság letörésére. A Fejérváry-kormány az 1886. évi XXI. t.-cz. 4. szakaszában abelügyminister részére biztositott azon jogot, hogy ő a törvényhatóságoknak az önkormányzati hatáskörben követett közigazgatási eljárását, belső ügyvitelét és pénzkezelését saját kiküldött közegei által bármikor megvizsgáltathatja, arra használta fel, hogy ily közegek kiküldésének ürügye alatt kormánybiztosokat küldött ki az egyes törvényhatóságokba, nem ugyan a közigazgatás felülvizsgálatára, hanem hogy a törvényhatóság közönségét megfélemlítse és a közrend és közbiztonság érdekében teendő intézkedéseknek látszata mellett katonai vagy rendőri hatalomnak igénybevételével az ellenséges területnek deklarált törvényhatósági szókházat megszállja, az utczákat katonailag