Képviselőházi irományok, 1906. XXXII. kötet • 1084-1114., CLXIII-CLXXIV. sz.

Irományszámok - 1906-1101. Az igazságügyi bizottság jelentése a Fejérváry-kormány alkotmányellenes és törvényellenes tényeinek megtorlása és az ezekre vonatkozó feliratok és kérvények tárgyában

224 1101. szám. Az elnapolások. Az országgyűlésnek június 21-én megtörtént, valamint későbben is bekövetkezett, egész a Ház feloszlatásáig tartott elnapolásai a nemzetnek azon alkotmányilag biztosított legfőbb jogát, hogy az országgyűlés által befolyást gyakorol az ország ügyeinek vezetésére és kormányzatára, hogy a kormányt felelősségre vonhatja, illusoriussá tette. De különben is a kormány oly időben tanácsolta a királynak mindenkor az országgyűlés elnapolását, majd pedig feloszlatását, midőn az ország költségvetésen kivüli állapotban volt. Nem szenved kétséget ugyan, hogy úgy az 1848. évi IV. t.-cz., valamint az ezt módosító 1867. évi X. t.-cz. a király azon jogát, hogy az országgyűlést elnapolhatja vagy feloszlathatja, elismeri. De az 1848. évi IV. t.-cz. 6. §-a lényeges alkotmányjogi biztosítók gyanánt iktatta törvénybe a felségjognak ama korlátozását, mely szerint: »Az évi gyűlés az utolsó évrőli számadásnak ós a következő évi költségvetésnek a ministerium által leendő előterjesztése s az irántuki határozatoknak meghozatala előtt be nem rekesztethetik, s az országgyűlés fel nem oszlattathatik.« Az 1867-ik évi X. t.-cz. az 1848-ik évi IV. t.-czikkel szemben ugyan tágabb kört biztosit a királynak az országgj^ülés feloszlatása, elnapolása vagy berekesztésére nézve, mint az 1848-as törvény, kifejezvén, hogy: »oly esetekben, midőn O Felsége az országgyűlést bármely okból előbb feloszlatja vagy annak ülését előbb elnapolja vagy berekeszti, mint a befejezett számadások beadása és a jövő évi költségvetésnek előterjesztése a ministerium által teljesíttetett és a tárgyak felett határozat hozatott volna,« a miből következtetve az 1848-ik évi IV. t.-cz. 6. §-ában megállapított korlátok mellőztettek. Ámde ugyancsak az 1867-ik évi X. t.-cz. ezen esetre szólólag parancsolja, hogy: »Az országgyűlés még azon év folyamán és pedig oly időben hivandó össze, hogy mind a befejezett számadások, mind a jövő évi költségvetés az évnek végén országgyúlésileg tárgyaltathassanak.« Világos tehát, hogy ha a Felség azon kötelezettségének, a mely az ujabb országgyűlés összehívására vonatkozik, eleget nem tehet, úgy a feloszlatás, mint az elnapolás alkotmányjogilag ki van zárva. Sőt az 1905 évi június 21-iki elnapolás különösen alkotmánysértő, mert az elnapolás akkor történt, midőn az 1905. évre szóló költségvetés ugyan megszavazva és megajánlva nem volt, de a kormány az ide vonatkozó javaslatokat éppen benyújtotta. Olyan időre szóló elnapolást tanácsolt a királynak, illetve oly időpontra, a mely időpontban már nem is az 1905-iki, hanem az 1906-iki költségvetési előirányzatot kellett volna a képviselőháznak tárgyalnia, úgy hogy magával /