Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.

Irományszámok - 1906-1044. A pénzügyi bizottság jelentése "a tőkekamat- és járadékadóról" szóló 599. számú törvényjavaslat tárgyában

1044. szám. 4l 1044 szám. A pénzügyi bizottság" jelentése „a tőkekamat- és járadék adóról" szóló 599. számú törvényjavaslat tárgyában. A takarókosságot előmozdítani, tőkék képződését lehetővé tenni ós segiteni mindenütt fontos állami érdeket képez; de nálunk ez az érdek annál nagyobb, mert tőkóink állaga minimális, s e tekintetben elmaradásunk a nyngoti művelt államokhoz képest igen nagy. Ez a szempont vezette a kormányt, midőn a tőkekamat- és járadékadóról szóló törvényjavaslatban a takarókpénztári betétek adójának eddigi kulcsát felére akarta leszállítani s az eddigi 10 százalék helyett öt százalékban óhajtotta megállapitani. A pénzügyi bizottság nem zárkózott el ezen felfogás helyessége elől. Népünk takarókossági hajlama növekedett ugyan az utolsó generáczió alatt, de még koránt sem oly általános, mint a hogy az nemzeti szempontból kivánatos lenne. A mellett azonban évről évre nagyobb összegekkel vagyunk adósai a külföldnek s helyes gazdasági politikát csak akkor folytathatunk, egészséges s teljesen konszolidált viszonyok csak akkor állhatnak be, ha nagyobb s egyre nagyobbodó tőkék felett rendelkezünk mi magunk is. Mindazonáltal a bizottság többsége ugy itólte, hogy a tőkekamat adójának leszállítása ez alkalommal mellőzendő. A gyakorlati tapasztalás ugyanis a mellett bizonyít, hogy az emberek egy része a helyett, hogy hasznot hozó foglalkozásba, vállalatba, iparba vagy kereskedésbe fektetné megtakarított összegeit, inkább takarékpénztári betét gyanánt helyezi el, megelégedve kisebb biztos haszonnal, a melynek elérésére nem kell még saját munkájával is közreműködnie. Sőt megnyilvánult olyan felfogás is, hogy a takarókpénztárak tekintetében már is bizonyos túltengés tapasztalható s szüksége forog fenn annak, hogy ezek a pénzintézeteink alapos reformoknak vettessenek alá. A takarékbetétek állaga nagyobb mértékben szapoodott, mint a vállalatokba elhelyezett tőkék állaga s ez még fokozottabb mértékben be fogna következni akkor, ha leszállittatnók a betétek után fizetett kamatadó. Egy további szempont, mely a tervbe vett leszállítás ellen felhozatott, abban állott, hogy igazságtalanságnak látszott a tőkét sokkal enyhébben adóztatni, Képvh. iromány. 1906—1911. XXXí. kötet. 6