Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.

Irományszámok - 1906-1043. A pénzügyi bizottság jelentése "a házadóról" szóló 598. számú törvényjavaslat tárgyában

34 1043. szám. b) a házbéradónál rendszerint a kivetés évét megelőző évi nyers jövedelem, illetőleg az összehasonlítás utján megbecsült haszonértek. Évi n}?ers jövedelemnek a bevallás időpontjában járó évi haszonérték tekintendő. Ha a bérlet egy évnél rövidebb időre szól, az annak tartamára járó nyers jövedelem arányszámítás utján rendszerint teljes évre kerekítendő ki. Általános házbéradó alá eső helyeken az üresen álló lakások nyers jövedelmét a kivetést megelőző évi adóalap képezi. Időszaki (saison) lakásoknál a használat alatt tényleg elért adóköteles jövedelem tekintendő évi nyers jövedelemnek. A mennyiben ezt a jövedelmet a bérlők személyében beállott változások vagy egyéb okok miatt a bérvallomás alapján pontosan meghatározni nem lehet, az évi haszonérték hivatalos becslés utján állapítandó meg. A becslést a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) kiküldöttje két községi közeg és a fél vagy meghatalmazottjának jelenlétében teljesiti; utóbbinak távolmaradása az eljárást nem hátráltatja. 45. §. , A házadó kivetésénél figyelmen kivül hagyandó: a) az épületen fekvő jelzálogos és más magánjogi teher, valamint az adó ós más egyéb közteher; b) a bérjövedelemnek akár egészben, akár részben beszedhetetlen volta; c) az a körülmény, hogy a ház felépítése bizonyos megszorító feltételekhez van kötve; d) hogy a telek másnak a tulajdona (osztott tulajdon). 46. §. A bevallás annak a községnek elöljáróságánál történik, a melynek területén a ház fekszik. A házbér jövedelem bevallására kötelezve van: a) a tényleges birtokos, illetőleg vagyonközösség esetén (2. §.) az összes tényleges birtokosok; b) házközösségnél annak feje; c) nem önjogu, valamint jogi személyeknél a törvényes képviselő, a ki ezeknek érdekeit a továbbiakban felelősség mellett szintén képviseli. Az a) pont esetében, ha a közös tényleges birtokosok közül csak egy ád vallomást, utóbbi az összes tényleges birtokosok meghatalmazottjának tekintendő (64. §). Ha a vallomásra kötelezett a vallomási ívet kiállítani nem tudná, kötelesek a kivető közegek a vallomási iv kiállításánál hivatalból díjtalanul segédkezni. A segédkezés megtagadása — a közadók kezeléséről szóló törvény értelmében — minden egyes esetben 5—50 koronáig terjedhető birsággal büntethető. A vallomások benyújtásának határideje, azok kiállítása, gyűjtése ós megvizsgálása tárgyában a pénzügyminister rendeletileg intézkedik. •> A beadott vallomásnak hivatalosan megjelölt hiányai 8 napi záros határidő alatt pótolandók. (