Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.

Irományszámok - 1906-1043. A pénzügyi bizottság jelentése "a házadóról" szóló 598. számú törvényjavaslat tárgyában

28 1043. szám. 2. a királyi udvar palotái és lakóházai melléképületeikkel együtt; 3. az állami épületek, valamint a közigazgatás czéljaira szolgáló törvényhatósági, községi (városi) épületek, mindezeknél azoknak kivételével, melyek magángazdasággal vagy más egyéb magánvagyonnal kapcsolatosak; továbbá az állami, törvényhatósági és községi vámházak; a városi (községi) vásárcsarnokok, közvágóhidak és tűzoltó-laktanyák, az állami, törvényhatósági és községi (városi) vizvezetéki, világítási ós más közegészségi vagy közczélokra szolgáló épületek; 4. az egyházi hatóságok, a kereskedelmi és iparkamarák, ügyvédi kamarák ós más egyéb, törvénynyel szervezett, közfunctiókat teljesítő testületek épületeiben kizárólag hivatalos czéljaikra használt helyiségek; 5. a tudományos akadémiák, muzeumok, közművelődési épületek, állami, törvényhatósági és községi (városi) színházak, egyetemek, nyilvános tanintézetek és iskolák, beleértve a nyilvános kisdedóvodákat és gyermekmenedókházakat is; 6. a lelkészeknek és a nyilvános iskolák tanitóinak és szolgaszemélyzetének természetbeni lakásai, valamint az egyházi épületekben sekrestyéseknek (egyházfiaknak) és harangozóknak bérfizetés nélkül átengedett szabad lakások; 7. a katonai czélokra szolgáló állami épületek, valamint mindazon épületek és épületrészek, a melyek az 1879. évi XXXVI., illetőleg az ezt részben módositó 1895. évi XXXIX. t.-czikkek alapján az állandó katonabeszállásolás czéljaira vannak átengedve, ezen rendeltetésük tartamára; 8. a gazdasági épületek és gazdasági cselódlakok; az erdő- és mezőgazdasági és ipari munkásoknak bérfizetés nélkül átengedett munkáslakások; 9. a bányák, kohóművek, közraktárak, gyárak és a gyárakhoz hasonló ipartelepek területén az üzem czéljaira szolgáló épületek, ide nem értve a lakásnak, vagy nyitott helyiségnek (22. §. b) pont) használt épületeket vagy épületrészeket és ezeknek mellékhelyiségeit; 10. a vasutak ós egyéb közlekedési vállalatok összes üzleti épületei, ide értve a várótermeket, irodákat, a szolga- és altiszti személyzet tartózkodására kijelölt szobákat (laktanyákat); házadó alá tartoznak azonban a magánvasutaknál és egyéb magánközlekedési vállalatoknál az épületeknek lakott részei, nyitott helyiségei (22. §. I) pont) ós mindezeknek mellékhelyiségei, valamint a lakott őrházak; 11. azok az épületek vagy épületrészek, a melyeket a fürdővállalatok nem lakásul, hanem a fürdővállalat czéljaira használnak, jelesül a fürdőházak (kabinok), raktárak, javitó-műhelyek, társalgó- és olvasótermek, nemkülönben az ugyanott alkalmazott szolgaszemélyzetnek bérfizetés nélkül átengedett lakások; 12. a nyilvános (köz-) kórházak és gyógyintézetek, (1876 : XIV. t.-cz. 56. §-a), beleértve a nyilvános elmegyógyintézeteket és a védhimlőoltás czéljaira szolgáló hatósági épületeket is; a bányavállalatok és bányatárspénztárak, illetőleg más iparvállalatok által fentartott munkáskórházak ós munkásfürdők; továbbá a mentőegyesületek hivatalos helyiségei; 13. a szegénysorsú tanulók, árvák és szegények ellátására szánt épületek, ideértve nyilvános: tanintézeteknél a növendékek elhelyezésére szolgáló lakrészeket is; 14. a Ferencz-rendiek, kapuezinusok, minoriták, karmeliták, dominikánusok, lazaristák, szerviták és irgalmas barátok, továbbá a Szent Erzsébetről nevezett apáczák és a szürke nénék kolostorai; 15. a fennálló törvények értelmében megalakult ármentesitő ós belviz-