Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.

Irományszámok - 1906-1048. A pénzügyi bizottság jelentése "a közadók kezeléséről" szóló 901. számú törvényjavaslat tárgyában

156 1048. szám. 72. §. A mulasztást elkövetett községi (városi) közeg tartozik a terhére eső és a királyi pénzügyigazgatóság által számszerint megállapított költségeket, a marasztaló végzés kézbesiiését kt5vető 15 nap alatt a királyi adóhivatalba befizetni. Ha ezen befizetés a kitűzött határidő alatt nem teljesíttetik, a királyi pénzügyigazgató köteles a megállapított költségeket az illető elmarasztalttól, vagy ha ennél elegendő fedezetet nem találna, a községtől (várostól) közigazgatási utón az egyenes adók módjára behajtani, fenmaradván a községnek (városnak) viszkereseti joga a mulasztó közege ellen. 73. §. A pénzügyminister megengedheti, hogy a királyi pénzügyigazgatóság az állami végrehajtókat oly időben, midőn adóbehajtással elfoglalva nincsenek, a községekhez (városokhoz), azok kérésére és költségén, végrehajtások eszközlésére időnként kirendelhesse. 4. Végrehajtás az ingatlanokra és azok haszonélvezetére. 74. §. Ha lefoglalható ingóságnak nem léte vagy elégtelensége esetében akár az ingatlanokra, akár csak az ingatlanok haszonélvezetére végrehajtás vezetendő, ezt a törvényhatóság közigazgatási bizottsága végzéssel rendeli el, mely az érdekelteknek s a királyi pénzügyigazgatóságnak is kézbesítendő. A végrehajtást elrendelő vagy azt megtagadó határozat ellen, annak kézbesítését követő 15 nap alatt, a pénzügyministerhez van felebbezésnek helye, a ki végleg dönt. A hozott véghatározatnak jogerőre emelkedésével azt a közigazgatási bizottság, foganatositás végett, hivatalból átteszi az illetékes telekkönyvi hatósághoz. Ha a tényleges birtokos a telekkönyvi tulajdonossal nem azonos, a hátraléki kimutatásban mindkettő megnevezendő és megjelölendök azok a földrészletek is, melyeket a hátralék terhel. Ha az adó a haszonélvezőt terheli, a végrehajtás csak az ingatlanok haszonélvezetére rendelhető el. A további eljárást az 1881. évi LX. t.-cz. 135—213. §-ai az 1908: XLI. tczikkben foglalt módosítással és kiegészítéssel szabályozzák az 1877 : XVIII. törvényczikkre is kiterjedő azzal a módosítással, hogy: a) a telekkönyvi hatóság határozatait a királyi pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelőnek) mint a kincstár képviselőjének kézbesitteti; b) az árverést a királyi pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) kéri; c) köztartozások fejében a telekkönyvi jószágtestnek önálló parczellát képező egyes földrészletei is eladhatók; d) a kincstár bánatpénzt nem tesz le. Ha ezen eljárás során netáni jogorvoslatok merülnek fel, azoknak elkészítésére és beadására a királyi pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) a törvényhatósági tiszti főügyészt (Horvát-Szlavonországokban a jogügyi igazgatóságot) keresi meg, a ki eme megkeresésnek haladéktalanul megfelelni és a képviseletet e részben elfogadui tartozik. Ha a kincstár képviseletében a tiszti főügyész egyáltalán nem vesz részt, csakis a bélyegilleték, ellenkező esetben pedig a szokásos munkadíjak megállapításának is helye van, mely utóbbiak a tiszti ügyészt illetik meg.