Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.

Irományszámok - 1906-1042. A pénzügyi bizottság jelentése "a földadókataszter kiigazitásáról és a földadó százalékának megállapitásáról" szóló 597. számú törvényjavaslat tárgyában

1042, szám. 7 hogy a költségek aránytalanul nagyobbak lettek volna s csak esztendők hosszú munkája után lett volna kész a munkálat. Hogy a kormányt e reformnál egyáltalában nem fiskális szempont vezeti, eléggé ékesszólóan bizonyítja az a tény, hogy az adókulcsát, mely eddig 255°/o volt, é javaslat 20°/o-ra szállitja le. Ez pedig magának az adónak 21*5°/o csökkentésót jelenti, s egyelőre mintegy 14 millió adóelmaradást fog eredményezni. Daczára azonban ennek a körülménynek, s daczára annak, hogy a megyei és országos kataszteri bizottságok felállitása által a végrehajtás az autonóm tényezők kezeibe lesz letéve: e javaslat az érdekelt gazdaközönségben nagyfokú nyugtalanságot támasztott. Különösen attól tartottak, hogy mig eddig a földadó 756 millió koronában volt kontingentálva, ez a javaslat teljesen elejtette a kontingens szerinti megállapitást. Attól tartottak, hogy az ui osztályba sorozás is, az uj tiszta jövedelmi fokozatok felállitása is mindig csak emelő értelemben fog keresztül vitetni, még pedig nagy mértékben, az ország legnagyobb részére kiterjedőleg, mialatt pedig a művelési ágban beállott változások amúgy is adóemelést vonnak maguk után rendszerint. Ugy gondolkodtak, hogy a földadó leszállittatik ugyan, de csak egyelőre, mert a vógbeviendő kiigazítások után annak végösszege nemcsak a mostanit érheti el, hanem annál sokkal magasabbra is mehet. A pénzügyi bizottság méltányolta ezeket az aggodalmakat, s ugy határozott, hogy a földadónak contingentálását fogja a Tisztelt Képviselőháznak javasolni. A contingentált összeget — beleértve az adóelengedéseket és az ármentesitő-társulatoknak adandó visszatérítéseket — 74 millióban véli megállapítani, azzal a hozzáadással, hogy a mennyiben több folynék be ennél az összegnél, ugy ez az adókulcsnak automatikus leszállítását fog]a maga után vonni. Alig hogy a pénzügyi bizottságnak ez az elhatározása köztudomásra jutott, már is megkezdődött az agitatio, s az arra való utalás, hogy a gazda aránytalanul kevesebbet fizet, mint az egyéb adókkal megrovottak. Mert hiszen igaz ugyan — mondották, — hogy az adókulcs ezentúl is a földbirtoknál a legmagasabb, de a valóságos jövedelem sokkal magasabb, mint a kataszteri tiszta jövedelem, a mely után az adó ki lesz vetve. Ez az utóbbi állitás kétségtelenül igaz. És még ha nagyobb is a valódi jövedelem, mint a kataszteri, az adókulcs akkor is elég magas, holott a gazda jövedelme nem olyan biztos, mint p. o. a tőketulajdonosé, s függ az időjárástól, az árhullámzástól, a mellett pedig személyes munkájával is közre kell munkálkodnia, hogy ezt a jövedelmet biztosítsa. A mellett pedig tekintetbe kell venni azt is, hogy a földadó kulcsa lejjebb száll ugyan, de jövedelmi adó fejében a gazda ezentúl nem a katasteri, hanem a valóságos jövedelme után lesz megadóztatva ezután. Helyzete tehát nem sokkal lesz kedvezőbb az eddiginél és semmivel sem lesz kedvezőbb más adózókénál. Mindent egybevetve, e törvényjavaslatot megfelelőnek, helyesnek, szükségesnek tartjuk, s kérjük a t. Képviselőházat, hogy azt elfogadni méltóztassék. Budapest, 1908. évi deczember hó 21-én. Hoitsy Pál s. h, Széli Kálmán s. k., a pénzügyi bizottság előadója. a pénzügy" bizottság elnöke.