Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.

Irományszámok - 1906-1047. A pénzügyi bizottság jelentése "a jövedelemadóról" szóló 602. számú törvényjavaslat tárgyában

106 1047. szám. A vallomásokban az adókötelesnek s a közös háztartáshoz tartozó család­tagjainak (3. §.) bármely forrásból eredő adóköteles vagy adómentes jövedelme a források megjelölésével bevallandó. Ha olyan jövedelemről van szó, a melynek összegét csak becsléssel lehet megállapítani, elegendő, ha az adózó vallomásában a jövedelem számszerű megjelölése helyett csupán azokat az adatokat közli, a melyekre az adóalap megállapításánál szükség van. Szolgálati járandóságoknál ós ellátásoknál azok összegének pontos ki­mutatása mellett az illetményt adónak neve, foglalkozása és lakhelye is ki­teendő. A 22. §. második bekezdése esetében a kiadásokkal terhelt illetmény egész összegében s a reá háruló kiadások elkülönítve képezik a bevallás tárgyát. Kamat- és járadékjövedelmeknél az azok fizetésére kötelezett neve és lak­helye is kiteendő. Ha azonban az előző évben már adó alá vont tőkekamat­és járadókjövedelmekben, nemkülönben a kizárólag mezőgazdasággal foglal­kozóknál az előző évben adó alá vont jövedelmekben változás nem állott be, elegendő, ha a fél folytatólagos bevallásában e körülményre csak hivatkozik. 27. §. A vallomást nem önjogu, valamint jogi személyek nevében a törvényes képviselő adja, a ki ezeknek érdekeit a továbbiakban felelősség mellett szin­tén képviseli. A szolgálatban álló kiskorúak azonban, ha kinevezósszerű rendelvónynyel biztosított szolgálati illetményük az évi 800 K-át meghaladja, vallomásukat önmaguk adják. A nyereség- és veszteségszámla (11. §.) a vallomáshoz csatolható. A vallomások tartalma hivatalos titokként kezelendő; ennélfogva a vallomást az összeíró bizottságnak átadni nem szabad, s ha a vallomás boríték alatt nyújtatott be, azt csak a pónzügyigazgató (adófelügyelő), vagy az általa megbízott tisztviselő bonthatja fel. Ha a vallomásadásra kötelezett a vallomási ivet kiállítani nem tudná, a községelőljáróság (városi adóhivatal) köteles a tollba mondott vallomás alap­ján a vallomási ivet kitölteni s ennek megtörténtét hivatalból igazolni. A vallomások benyújtásának határideje, azok kiállítása és gyűjtése tár­gyában a pénzügyminister rendeletileg intézkedik. 28. §. Vallomást adni nem kötelesek: 1. az államnak, a kir. kormány igazgatása alatt álló közalapítványoknak, a törvényhatóságoknak és községeknek (városoknak) alkalmazottai, ha ki­nevezésszerű rendelvénynyel biztosított állandó természetű (21. §. I. 1. pont) ós akár egészben, akár részben természetben járó illetményekből nem álló szolgálati járandóságaikon, nyugdíjukon vagy hasonló ellátásukon (21. §. II. pont) kívül sem maguknak, sem a velük közös háztartásban élő családtagjaik­nak (3. §.) semminemű más jövedelmük, illetőleg változó természetű szolgálati járandóságuk (21. §. I. 2. pont) nincs; 2. az 1. pontban említettek özvegyei ós árvái, ha nyűg- vagy kegy­dijukon, nevelési járulékukon és egyéb ellátásszerű járandóságaikon kivül

Next

/
Thumbnails
Contents