Képviselőházi irományok, 1906. XXXI. kötet • 1041-1083., CLIII-CLXII. sz.
Irományszámok - 1906-1047. A pénzügyi bizottság jelentése "a jövedelemadóról" szóló 602. számú törvényjavaslat tárgyában
100 1047. szám. 6) A házbirtok jövedelme. i • •' 17. §• A házbóradó alá eső épületeknél a béradó alá vont tiszta haszonértek az adóalap, leütve ebből a házadótörvény szerint figyelembe vett laküresedés tartamára eső részt. Ha az épület egészben vagy részben házosztályadót fizetett, vagy általános házbéradó alá nem tartozó helyeken az évnek csak egy részében volt bér beadva, a nyers haszonértek a helyi vagy környékbeli viszonyokhoz ós a tényleges használathoz képest becsülendő meg. Ez a haszonértek azonban nem lehet kisebb annál az- összegnél, mely után akkora házbéradó esnék, mely a kivetett házosztályadó összegével egyenlő. Elmarad a jövedelem külön megbecsülése mindazoknál az épületeknél és épületrészeknél, melyeknek haszonérteké az erdő- és mezőgazdasági, bányavagy iparüzem (üzlet) jövedelmében már benfoglaltatik s ennek folytán ezek a házadó külön terhét sem viselik. c) Az ipar, kereskedelem, bányászat és egyéb az általános kereseti adó alá eső haszonhajtó foglalkozás jövedelme. • - i - • 18. §. Az ipar, kereskedelem, bányászat ós egyéb az általános kereseti adó alá tartozó haszonhajtó foglalkozás jövedelmének a hivatkozott törvény szerint megállapitott üzleti nyereség tekintendő. Az általános kereseti adóról szóló törvény alapján mellőzött, de a jelen törvény szerint megengedett és igazolt levonások azonban a tiszta jövedelem megállapításánál tekintetbe veendők. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló törvény 22. §-ában emiitett járandóságok szintén ideszámítanak. A 16. §-ban tárgyalt földbérletektől eltekintve, az összes többi haszonbérleteknél a bérlő nyeresége épugy számitandó, mintha a bérlő tulajdonos volna. A nyereséghez értelemszerűleg hozzáadandó, illetőleg abból levonandó tóteleket a 16. §. negyedik bekezdése sorolja fel. Ha a jövedelemadó megállapítása alkalmával a kivető bizottság arra a meggyőződésre jut, hogy az általános kereseti adó alapjául valamely más kivető bizottság által megállapitott üzleti nyereség a valónál kisebb mérvben van megállapítva, a már megállapitott általános kereseti adó felemelésébe nem bocsátkozhatik ugyan, de az ilyen foglalkozásnak jövedelmét a jövedelemadóban szabad mérlegelése szerint felemelheti. • d) A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok jövedelme. v ' 19. §. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok jövedelmét — az alább következő hozzáadások, illetőleg megengedett levonások figyelembe vételével — a mérleg szerint mutatkozó tiszta nyereség alkotja, ide nem értve a
