Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-1038. Törvényjavaslat a lelkészi jövedelem kiegészitéséről szóló 1908. évi XIV. törvényczikk módositásáról
1038. szám. 495 A többi újítások, a melyeket ez a javaslat az 1898. évi XIV. t.-czikkel szemében eszközöl, mind általános természetűek. Ezek közül nagyobb jelentőségűnek jelentkezik a kongruarendezés intézményének a segédlelkészekre vonatkozó kiterjesztése. Az alaptörvény mellőzte ezt, minden valószínűség szerint azért, mert a nem kath. vallásfelekezeteknél a nős papság és a plébániák híveinek átlag csekélyebb száma következtében a segédlelkészi intézmény nagyobb jelentőséggel nem bír. A törvénynek ezt a hiányát mégis a kormánynak utólagosan saját hatáskörében tett ideiglenes jövedelmi kiegészítésekkel kellett pótolni, melyek most biztos törvényes alapot nyernek. Állandó controversia tárgyát képezte továbbá a különösen a protestáns egyházak körében szervezett missiói lelkészségek helyzete, illetőleg kongruaigénye. A javaslat ennek a controversiának véget vei'., midőn a külön rendszeresített missiói lelkészségek kongruaigényét kifejezetten elismeri. Hasonlókép nagyobb elvi jelentőségű ujitáskép tekintendő a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, mely a magasabb, az 1600 koronáig terjedő jövedelmi kiegészítésre való igényt a jövőben egyrészt az 1840. évi VI. t.-cz. alapján a magyar nyelv tudásában mint subjektiv feltételhez köti, másrészt tárgyi feltétel gyanánt tűzi ki, hogy a mely lelkészi állás még 1908 január l-ig magasabb minősítésű lelkészszel nem volt betöltve, csak abban az esetben tarthat igényt magasabb jövedelmi kiegészítésre, ha az illető hitközség híveinek száma a' 800-at eléri és ha a magasabb kiegészítési összegnek, vagyis az 1600 koronának felét az illető vallásfelekezet a lelkész részére állandóan biztosítja. A magyar nyelv tudásának, mint subjektiv feltételnek, előírása alig igényel bővebb indokolást, mert ez által tulajdonképen csak egy már létező jogszabály nyer alkalmazást és nagyobb biztosítékot. A magyar állam már az által, hogy a törvényesen bevett vallásfelekezeteket közjogi jelentőségű intézményeknek, corporátióknak tekinti és a vallásfelekezeti hatóságokat saját hatáskörükön belül közhatósági jelleggel ruházza fel, részükre az állami executivát biztosítván, abból a feltevésből indul ki, hogy e vallásfelekezetek közegei mindannyian a magyar állameszmének őszinte hívei, sőt előharczosai. Ennek a feltevésnek ténynyé válását s ehhez képest az állam nyelvének a törvény értelmében megkívánt tudását annál inkább megkívánhatja az állam ezentúl, a midőn a törvényesen bevett vallásfelekezetek lelkészeit különbség nélkül igen jelentékeny mérvű anyagi támogatásban részesiti. és a jövőben — ha a kongruarendezés ügye végleges megoldást nyer, még nagyobb mértékben fogja részesíteni. A magasabb kongruaigénynek minden tárgyi korlátozás nélkül való biztosítása, illetőleg ennek a biztositásnak további fentartása, csaknem elviselhetetlen terhet róna az állami kincstárra és lehetetlenné tenné annak az általam kitűzött czélnak megvalósítását, hogy azok a lelkészségek, a melyek ugy a, hitélet, mint az állami érdekek szempontjából is kellőképen megindokolható létjogosultsággal bírnak, már a közel jövőben a jelen törvényjavaslatban biztosított 1600 koronánál nagyobb összeg erejéig az állami kincstár terhére jövedelmi kiegészítésben részesüljenek. Jól tudom azt is, hogy vannak kivételes állapotok, a midőn a hivek elszórt tartózkodása, a szomszédos lelkészségek távolsága és az elhárithatlan közlekedési akadályok bizonyos csekélyebb számú hivőkkel bíró lelkészségek fentartását és teljes képesítésű lelkészszel való ellátását indokolttá teszik. Erre való tekintettel a törvényben kimondandónak tartom egyfelől azt, hogy a teljes állami kongruakiegészités az ilyenre való igényüket ezentúl bejelentő lelkészségeknél a hivek bizonyos minimális számához és a lelkészi fizetés bizonyos részének egyházi részről történt biztositásához legyen kötve, másfelől pedig azt, hogy kivételes
