Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-1009. Törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló több országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten, 1907. évi október hó 8-án kötött és az 1908. évi XII.törvényczikkbe iktatott szerződés XVI-ik és XVII-ik czikkeinek kiegészitése iránt létrejött pótszerződés beczikkelyezéséről
1009. szám. 437 kötését a fentiekben érintett és a pótszerződés II. czikkében és III. czikkének harmadik bekezdése utolsó mondatában foglalt rendelkezéseken kivül elkerülhetetlenné tette még némely más, az 1907. évi október 8-iki szerződés XVI. ós XVII. czikkeit érintő kérdés szabályozásának a nemzetközi Unióhoz való csatlakozás folyományaképen jelentkező szükséges volta is. Az ezekre vonatkozó rendelkezéseket az I. és a III. czikkek foglalják magukban. A pótszerződós egyes czikkeiben foglalt rendelkezésekhez még a következőket kivánom megjegyezni: Az I. czikk értelmében a szabadalmi bejelentések elsőbbségének érvényesitésénól vagylagosan nyernek alkalmazást az 1907. évi október 8-iki szerződés XVI. czikkónek, vagy az Unió-egyezményeknek vonatkozó határozmányai, a szerint, a mint a határidő számításánál a bejelentőre nézve adott esetben kedvezőbbek. Ezzel analóg rendelkezés foglaltatik a Németbirodalommal kötött ós az ország törvényei közzé leendő beiktatás végett már az országgyűléshez előterjesztett iparjogvédelmi egyezményben ós mivel sem volna igazolható, ha az ebben a határozmányban rejlő kedvezmény Magyarország és Ausztria kölcsönös forgalmában nem érvényesülne. A II. czikk a fentebb már kifej etettéknek megfelelőleg a két állam kölcsönös forgalmára vonatkozólag megállapított elveket a módosított párisi Unió-egyezmény 4. b) czikkóvel hozza kellő összTiangzásba, kimondván, hogy mindaddig, mig úgy a magyar szent korona országai, mint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unió kötelékében állanak: a két államnak kölcsönös forgalmában az 1907. évi október 8-iki szerződós XVI-ik czikkének 4. pontja nem nyer alkalmazást, vagyis hogy a mindkét állambeli szabadalmak az ott megállapított korlátozástól a jelzett időre mentesülnek s tartamuk tekintetében egymástól egyelőre függetlenekké válnak. A III. czikk első bekezdése kimondja, hogy az 1907. évi október hó 8-iki szerződés XVII. czikke egy uj 9-ik ponttal bővíttetik ki. Az itt felvett rendelkezéseknek czélja a XVII. czikk rendelkezéseit összhangba hozni a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása tárgyában Madridban 1891. évi április hó 14-én kötött megállapodás határozmányaival, amelyhez úgy Magyarország, mint Ausztria az Unióhoz való csatlakozás keretében hozzájárulnak. így ez uj pontnak első bekezdése megállapítja, hogy azok a védjegyek, amelyek a két szerződő állam egyikében vagy másikában a madridi megállapodásnak megfelelően nemzetközi lajstromozás czéljából letétetnek: a most kötött pótszerződés hatálybalópte után ós a madridi egyezményhez való csatlakozás ideje alatt a másik államnak nem küldendők meg, mert ezt a berni nemzetközi iroda által teendő időszakos közlések fölöslegessé teszik. A második bekezdés a XVII. czikk 6. pontjában a védjegyoltalom megtagadása körül követendő eljárásra vonatkozólag foglalt rendelkezéseket a madridi megállapodás értelmében nemzetközileg lajstromozott védjegyeket illetőleg egészíti, ki; e bekezdés utolsó mondata pedig azt a fentiekben már közelebbről is indokolt fontos rendelkezést tartalmazza, hogy az 1907. évi október hó 8-iki alapszerződós XVII. czikkének 7. pontjában megszabott 25°/o lajstromozási illeték kölcsönös megtérítésére vonatkozó • kötelezettség a nemzetközi lajstromozás czéljából letett védjegyeket illetőleg — arra az [időre, amig mindkét állam az Unió kötelékében áll — felfüggesztetik. A Ill-ik czikk negyedik bekezdése a teljes világosság kedvóért kimondja, hogy a nemzetközi lajstromozás czéljából letett védjegyek tekintetében a
