Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.

Irományszámok - 1906-1009. Törvényjavaslat a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló több országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten, 1907. évi október hó 8-án kötött és az 1908. évi XII.törvényczikkbe iktatott szerződés XVI-ik és XVII-ik czikkeinek kiegészitése iránt létrejött pótszerződés beczikkelyezéséről

1009. szám. 433 mére alakult nemzetközi Uniónak kötelékében állanak, a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés fennállásának ideje alatt a két állam kölcsönös forgalmában a szabadalmi bejelentések elsőbbségének érvónyesitésére nézve megszabott határidő kiszámitása tekintetében, vagy a most idézett szerződés XVI. czikkének 3-ik pontjában foglalt rendelkezések, vagy a Parisban 1883. évi márczius hó 20-án kötött nemzetközi Unió-szerződés 4-ik czikkének az 1900. évi deczember hó 14-iki brnxellesi pótegyezmény szövegezésében megállapított rendelkezése nyer alkalmazást, a szerint, a mint e határidő számításának egyik vagy másik módja kedvezőbb a bejelentőre nézve. Az elsőbbségi igényt azonban külömbeni elvesztésének terhe mellett mindenesetre már a találmány bejelentésénél igénybe kell venni. II. Czikk. Mindaddig, mig ugy a magyar szent korona országai, mint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Uniónak kötelékében állanak, a két állam kölcsönös forgalmában a Budapesten 1907. évi október hó 8-án a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása tárgyában kötött szerződés XVI. czikkének 4-ik pontja nem nyer alkalmazást. Ennélfogva szabadalmak, a melyek az egyik államban, a jelen megegyezés hatályba lépte előtt mindkét államban érvényben állott határozmányok alapján, az ugyanazon találmány részére a másik államban biztosított szabadalmi oltalom tartamára korlátozva engedélyeztettek és a melyek azon a napon még fennállanak, a midőn a két államnak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unióhoz való csatlakozása joghatályossá válik, tartamuknak ezen korlátozásától mentesülnek és ezen szabadalmak tartamuk tekinte- < tóben egyedül azon állam törvényei szerint lesznek elbirálandók, a hol engedélyeztettek. III. Czikk. A fent hivatkozott szerződós XVII-ik czikkéhez mint 9-ik pont a következő pótlás csatoltatik: 9. Mindaddig, a mig a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása tárgyában Madridban 1891. évi április hó 14-ikón kötött megállapodás mindkét államra nézve fennáll, azok a védjegyek, a melyek az egyik állam területén a hazai lajstromozás czéljából eszközölt letétellel egyidejűleg egyszersmind az emlitótt megállapodásnak megfelelő nemzetközi lajstromozás czéljából tétetnek le, a másik állam illetékes minis teréhez, avagy az esetleg a jövőben ennek helyébe lépő központi hatósághoz, nem lesznek közvetlenül átküldendők. Ennek következtében az az egy évi határidő, a mely alatt ilyen védjegyektől az oltalom megtagadható, a madridi megállapodás 3-ik czikke szerint foganatosított értesítés vételétől számítandó és a nyilatkozat, hogy ilyen védjegytől az oltalom megtagadtatik, a berni nemzetközi irodához küldendő meg. Az ily védjegyek oltalma a másik állam területén azzal a nappal kezdődik, a melyen a központi lajstromozás a berni nemzetközi irodában fogaKépvh. iromány. 1906—1911, XXX. kötet. ' 55