Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-1007. Törvényjavaslat a Németbirodalommal az ipari tulajdonjogok kölcsönös oltalma iránt 1908. évi november hó 17-én kötött egyezmény beczikkelyezéséről
1007. szám 347 A 9. czikk átmeneti határozmányokat tartalmaz azon találmányokba mustrákat, mintákat ós védjegyeket illetőleg, a melyek az egyezmény hatályba léptekor az egyik szerződő fél területén már be voltak jelentve. Ezek részére az egyezmény, ha az ennek hatálybalóptét követő három hónapon belül jelentetnek be, az elsőbbségi jogot a másik állambán is a legmesszebb menő méltányossággal biztositja, kimondván, hogy az elsőbbségi határidő akár az 1891. évi deczember hó 6 án kötött egyezmény 3. ós 4. czikkei, akár pedig az Unió főegyezmény 4. czikke alapján számitható a szerint, a mint az a bejelentőre nézve kedvezőbb. Ugyané czikk második bekezdésében indokoltnak mutatkozott az iránt is rendelkezni, hogy az egyezmény 3. czikkóben foglalt fontos határozmányok azokra a védjegyekre is alkalmazandók, a melyek az egyezmény hatályba lépésekor már be vannak ugyan jelentve, de a bejelentés végérvényesen még elintézve nincs. A zár jegyzőkönyvnek az egyezmény 3. czikkének első négy bekezdéseire egyaránt vonatkozó pontja, a mely teljes összhangban van az idevonatkozó Unióhatározmányokkal, a melyek a párisi Unió-főegyezményhez tartozó zárjegyzőkönyv 4. pontjában nyernek szabatos megvilágítást, a megtévesztő árú megjelölések ellen irányuló' ós a magyar szent korona országaiban különös jelentőséggel biró belföldi törvényes rendelkezéseknek csorbitatlan érvényesülését van hivatva biztositani A 3. czikk negyedik bekezdésében foglalt rendelkezésre vonatkozó zárjegyzőkönyvi megállapodások pedig, a melyek kétségtelenné teszik, hogy a Németbirodalom által a magyar Szent István korona ábrázolásai részére megadott különös oltalom egyéb korona ábrázolások részére nem igényelhető, egyszersmind az által, hogy itt a német császári szabadalmi hivatalnak a magyar szent korona egy hiteles ábrázolásával leendő ellátásáról történik gondoskodás, az egyezményben foglalt rendelkezésnek a gyakorlatban való teljes érvényre jutását is hathatósan előmozditja. Végül van szerencsém bejelenteni, hogy valamint Magyarországnak és Ausztriának az ipari tulajdon nemzetközi védelmére alakult Unió egyezményeihez való hozzájárulásával ez egyezményeknek hatálya a fennálló törvényes rendelkezések értelmében (1879. évi LII. t.-cz. és az 1908. évi XII. t.-czikkbe iktatott szerződés XXIII. czikke) Boszniára és Herczegovinára is kiterjesztést nyer, szintúgy kiterjed ezekre az országokra a Németbirodalommal kötött jelen egyezmény hatálya is. A fentiekben általánosságban és részleteiben is behatóan ismertetvén a törvényjavaslatot és az azzal beczikkelyezendő egyezményt: ajánlom a törv ényj avaslatot elfogadásra. Budapest, 1908. évi deczember hó 4-én. Kossuth Ferencz s. L, kereskedelemügyi m. Jcir. minister. 44*