Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.

Irományszámok - 1906-968. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a budapesti népszinháznak a nemzeti szinház czéljaira történt bérbevételéről

968. szám. 968. szám. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez, a budapesti népszínháznak a nemzeti szinház czéljaira történt bérbevételéről. A folyó évi junitis hó végén a budapesti nemzeti szinház épületében elnökletem alatt megtartott szakértői vizsgálat után, mely kiderítette, hogy a szinház tetőzete és padlózata a leomlás veszélyének néz elébe, és esetleges tűzvész esetén a menekülés belőle csaknem lehetetlen, felelősségem érzetével ellenkezett volna, hogy az előadásokat továbbra is a régi épületben tartsák meg. Gondoskodnom kellett tehát a nemzeti szinház számára megfelelő ideiglenes elhelyezésről, arra az időre, mig az uj nemzeti szinház felépülhet. Az ideiglenes elhelyezés kérdésének megoldására két ut kinálkozott: vagy valamelyik fővárosi szinház helyiségeinek a nemzeti szinház czéljaira történő bérbevétele, vagy ideiglenes szinház épitóse. Az ideiglenes szinház ópitésének tervét nemcsak azért kellett elejtenem, mert a főváros központjában megfelelő telket csak a legmesszebbmenő pénzbeli áldozatok árán lehetett volna szerezni, hanem azért is, mert az ideiglenes szinház felépitésének ideje alatt a nemzeti színházi előadásoknak szünetelniök kellett volna. Hogy a szinház közönségét elidegenítő és művész személyzetét sértő, de kulturális szempontból is kétségtelenül káros állapotnak, mely szükségszerüleg bekövetkezett volna, elejét vegyem, nem maradt más hátra, mint az egyedül lehetséges másik módozathoz, valamelyik fővárosi szinház helyiségeinek" bérbevételéhez folyamodnom. Minthogy a központi fekvésénél és* nagyarányú befogadóképességénél fogva egyaránt legalkalmasabb népszinház bérlőjének ajánlatánál megfelelőbbet egyik magánszínház vezetőségétől sem nyerhettem, — miről a tél folyamán több fővárosi magánszínházzal megindított tárgyalások eredménytelenségéből meggyőződtem, — a népszinház helyiségeinek a nemzeti szinház czéljaira történő bérbevétele kinálkozott a legalkalmasabb módnak az ideiglenes elhelyezés megoldására. A népszinház bérlőjével alkura lépvén, ő f. évi július hó 1-től kezdődő hatálylyal a következő feltételek mellett ruházta át 1917. évi október hó l-ig fennálló bérleti szerződését a nemzeti színházra. A nemzeti szinház igazgatósága fizet eddigi bérlőnek összes költségei megtérítésére, a szinház érdekében kötött terhes szerződései megváltására s a népszínházi személyzet kárpótlására, továbbá különböző átveendő ingókért (színpadi és egyéb felszerelések) 700.000 azaz hétszázezer koronát, mely