Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-967. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a húlak-trencséntepliczi h. é. villamos vasut engedélyezése tárgyában
284 967. szám. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 50 méternél (ötven) kisebb sugárral nem szabad birniok. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve 2*5 méterben állapittatik meg. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 25 m. magasságig V-j% vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább l x /2 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. x\zonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csak is erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltés felőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és ugy létesítendők, hogy azok a. közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozékai előállításának és fentartásámik, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak, vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval, vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetséges és szükséges, megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lesznek — olyképen azonban, hogy ez által káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. Különösen kiköttetik, hogy a községek belterületén anyagárok egyáltalán nem nyitható. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 0-80 m. széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlások vagy más természetű deformatiók meggátlása és megszüntetése czéljából ugy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alKalmazandók. Előreláthatólag csuszamlásra vagy másnemű deformatióra hajlandó tecepen a szükségesnek mutatkozó teljesítmények még a földmunkák megkezdése, illetőleg általában a terep és talaj egyensúlyának megbolygatása előtt, egyébként pedig az épités közben vagy a műszaki felülvizsgálat, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon és terjedelemben hajtandók végre. i Ár-, illetve belvizterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin legalább 0-80 méterre] a legmagasabb ár- illetőleg belvizállás felett tartandó. Mindenütt ott, a
