Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.

Irományszámok - 1906-967. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a húlak-trencséntepliczi h. é. villamos vasut engedélyezése tárgyában

967. szám. 273 5. §. A vasút kiépítése és üzlete ezéljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvényczikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a bírói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartozik. 6. §. A magyar királyi államvasutak Hőlak-Trencsénteplicz állomásához való csatlakozás és ennek folytán szükséges uj építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt engedélyes a m. kir. államvasutak igazgatóságával a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló uj építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az uj építési tökéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7- §• Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 667.000 K azaz Hatszázhatvanhétezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 113.500 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alap-tőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pénzügyministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 5.000 korona rendes tartalékalap, 1.000 korona pedig külön tartalékalap képzésére kihasítandó és a rendes tártalékalap készpénzben avagy a helyi érdekű vasút építésére és üzletére alakítandó részvénytársaságnak a kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényeiben, a a külön tartalékalap pedig kizárólag készpénzben külön-külön kezelendő. A külön tartalékalap az engedélyezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben foglalt részletes megállapítások szerint a futóhomok és hófúvás elleni védőművek Képvh. iromány. 1906—1911. XXX. kötet. 35