Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről
965. szám. 181 Szerbia 1905. évi összbevitele a 360. t.-sz. alá tartozó czikkekböl 1-38 miliiú dinárra rúgott, mely majdnem egészen (1-25) Magyarország és Ausztria javára esik; a Szerbiába való kivitelnél a magyar kiviteli statisztikában ugyanezen időben 120.770 korona értékű ily czikk szerepel. A szerződésbe iktatott „jegyzet"-tel sikerült kiküszöbölnünk az autonóm tarifa. 360. tételéhez tartozó 2. jegyzetnek azon terhes határozmányát, mely szerint csupán kiszabott fehérnemű és ruházati czikk ép oly elbánásban részesülne, mint a kész (varrott) árú. i A franczia-szerb szerződés a művirágokra megállapított 1 kgr. után 30-— d. S70, Muvira g° kvámot felére mérsékelte ; a jelen szerződés ennél jóval tetemesebb mérsékléseket nyújt, a mennyiben a művirágok csoportjából kiveszi a kevésbé értékes sirkoszorukat, — 100 kgr. után 200 d. vámmal, •*£ a többi ide tartozó czikkre pedig 600 d. mérsékelt tételt állapit meg. Magyarország Szerbia forgalmában 8.000 K értékű művirággal részesedik (1905.) Az V. tarifafeiezetbe sorozott árúk vámiának kiszámításánál külön veendők még Altalanos jegyzetek az v. tarifafejezethez. figyelembe azon terhes százalékos pótlékok, melyeket az uj szerb vámtarifának ezen fejezethez tartozó általános jegyzetei irnak elő. Az uj szerződés ezen a téren lényeges eredményeket ért el, a mennyiben a pótlékokat sikerült elfogadhatóbb rendszerbe foglalni, azok számát lehetőleg csökken- • teni és százaléknyi magasságait leszállítani. Kiemelendő e részben mindenekelőtt az autonóm tarifának V. fejezetéhez tartozó 1. jegyzet, a mely az autonóm tarifának azon rendelkezéseivel szemben, hogy az •> appretálás különböző fokozatai szerint háromféle magasságú, 20—30—40%-nyi •" pótlék szedendő, egy egységesen 15%-ban megállapított vámpótlékot állapit meg. A szerződés ezen rendelkezése haladást jelent a. német-szerb szerződéssel szemben, a melyben kétféle ily pótlék (15—20%) szerepel. A 2. és 3. jegyzetek pontosan körülírják egyfelől a „mintázás", másfelől a „brosozás" és „lánczolás" fogalmát, és megkötik az autonóm tarifának 10% és 15%-nyi magasságú pótlékait. Az autonóm tarifa V. fej. & jegyzete, a mely többféle textilanyagból (selyem kivételével) előállított árúk után a magasabb vám alá eső anyag alapján való elvámolást szabja meg, kiegészítést nyert oly irányban, hogy az összsúly 10%-át meg nem haladó keverékek a vámolásra befolyással nem bírnak. A német-szerb szerződés e részben csak 5%-nyi keveréki határt enged meg. Az autonóm 5., 10., 11. és 13. jegyzeteket a szerződéses megállapodások nem érintik. , , ' ; A 6. és 7. jegyzetek egyfelől a nem aranyozott s nem ezüstözött nemtelen fémszálakkal, másfelöl az aranyozott vagy ezüstözött nemtelen és aranyból vagy ezüstből való fémszálakkal vegyes textilárúk vámpótlékait állapítja meg és pedig az autonóm 5 illetve 40%-kal szemben 5—12—25%-nyi magasságban. A 8. jegyzet az egyszerű szegélylyel, egyes varrásokkal és közönséges hozzávalókkal ellátott, valamint a varrás nélküli kiszabott vagy szétdarabolt textilárúk után szedhető pótlékokat szabályozza (10 és 5%), illetve az autonóm 8. jegyzetnek erre
