Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.

Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről

178 965. szám. statisztikai adatok szerint Magyarországból és Ausztriából az 1905. évben kivitetett Szerbiába" 130.200 K értékű kötszövött' árú pamutból. 282 Hímzések. Ezen czikkekre vonatkozólag a jelen szerződés külön tarifa mérséklésekét nem 283. Pamutszalagok. /nyújt; Szerbiának a Német birodalommal, Nagybritanniával, Svájczczal és Franczia28 •>., Paszomant- es országgal kötött szerződéseiben azonban ezen czikkekröl már elegendő mérvben gombkötoaruk. ; ^° ° történt gondoskodás, mely mérsékléseknek a legnagyobb kedvezmény révén mi is élvezetébe jutunk. így a 281. t.-sz. alá tartozó csipkék vámja a szerb-svájczi szerződés szerint 550.— d., a gépkészitette pamutcsipkéké a szerb-angol szerződés szerint 350-— d., (autonom vám 1.000-— d.), a 282. t.-sz. alá tartozó hímzéseké a szerb-svájczi szerződés szerint 700-— és 550-— d., (autonom 1.200-— és 1.000-— d.), a 283. t.-sz. alá tartozó pamutszalagoké a szerb-franczia szerződés szerint 150-— d. (autonom 200 d.), a 284. t.-sz. alatti paszomant és gombkötő árúké a szerb-német szerződés szerint 125"— d. (autonom 300-— d.). Magyarországnak Szerbiába való kivitele ezen czikkekből (1905.) egyenként körülbelül 3—3 ezer korona körül áll. 290. Kondor- len- és A 290. és 291. t.-sz. alá tartozó fonalak a szerb autonom tarifában az angol ramié fonalak; egyes. 291. u. a.; többes. 20. számon aluli és felüli kategóriákba és ezeken belül pedig a kikészítés foka 292. u. a. a kicsinyben! szerint (nyers; fehérítve, festve, szinnyomatosan) további két alosztályba csoportosíttatnak. Az uj szerződés alkalmazkodik ezen rendszerhez és az autonom 70—120-— d.-ig terjedő tétekkel 30—50-— d.-ra, tehát fele összegénél lejebb mérsékli. A statusquohoz viszonyítva a nyers fonalak megterhelése némileg emelkedett, a fehérített, festett és szinnyomatosoké változatlan maradt. A kicsinyben való eladásra kiszerelt ily fonalak autonom 180— d. vámja az angol-szerb szerződésben 60-— d.-ra lett mérsékelve, a mi szintén megközelíti a statusquot. A statisztikai adatok ezen fonalakat külön nem tüntetik fel, hanem a juta- és más növényi fonóanyagokból készült fonalakkal együtt mutatják ki; Szerbiának összbevitele 1905-ben ily fonalakból 112.621 dinárt tett ki, melyből Magyarország és Ausztriára 71.198 dinár értékű esett. A magyar statisztika szerint az 1905. évben kivittünk Szerbiába 13.463 K értékű len-, kender- és jutafonalat. 296. Len-, ramié-, kender,. Ezen czikkek autonom vámtételeit részben már a szerb-angol és szerb-belga stb. szüretek. szerződés oly összegekre mérsékelte, a melyek körülbelül a régi szerződés alatt fizetett vám és obrt tehernek felelnek meg, illetve azt csak csekély mértékben haladják felül, részben (a 296. 3. és 4. t.-sz.-nál) a jelen szerződés még némileg javit az idegen szerződések által elért eredményeken. A szerb statisztikai adatok ezen czikkek forgalmát külön nem tüntetvén fel, csak annyit kívánok e részben megemlíteni, hogy az itteni statisztikai adatok szerint mindennemű len-, kender- és jutaszöveteket Magyarország és Ausztria együtt az 1905. évben 245.331 K; csak Magyarország pedig 37.880 Kértékben vitt ki Szerbiába ; durva len-, kender- és jutaszövetet kivitt Magyarország és Ausztria együtt 22.535 K, csak Magyarország 18.073 K értékben. 303. Kötélverő áruk. Az 5 milliméternél vastagabb kötelek autonom vámja 50-— d.-ról 25-— d.-ra, (régi vám 10 d. + 8 d. obrt) az 1—5 milliméter átmérővel bíró kötözsinegek és köteleké 80-— d.-ról 40'— d.-ra (régi vám 20 d. 4- 9. d obrt), tehát mindkettőnél