Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.

Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről

239. Czinkfehér, stb. 240. Ólomfehér, stb. 241. Króm-festékek, stb. 242. Korom, venyige-fekete 965. szám. 175 ' ' - . .> Magyarország kivitele ezen czikkekből Szerbiába az 1901—1905. években 8.7.20 K-ról 15.610 K-ra emelkedett. A 239—242. tarifaszámok alá sorolt festékek vámjai az autonóm tételek magasságáról szintén jelentékeny mérvben redukáltattak. Magyarországnak főleg a czinkfehér (czinkoxyd), ultramarin, czinkszürke, czinkolit és lithoponeböl van Szerbiába kivitele, és pedig az 1905. évben összesen 13.344 K értékben. Itt mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy a 243. t.^sz. alá sorozott árú- 243- Pigment-festékek ÓS czikkek vámjának megállapitása a 249. és 250. tarifaszámokkal kapcsolatosan tör- 249. Alkoholos finűszek. tént, miután az emiitett három tarifatétel vámjainak esetleg eltérő magasságokban 250. 1110 olajos fimiszek. való megállapitása a gyakorlatban nehézségekre adhatott volna okot. Ezért a 243., 249. és 250. t.-számok autonóm 100, 120 és 100 dináros vámjai egyformán 50 dinárra szállíttattak le. A 243. t.-számhoz tartozó autonóm tarifajegyzetben a kisforgalom számára felszerelt festékek után kirótt 20 d.-os vámpótlék 10 d.-ra mérsékeltetett. Magyarország kivitele Szerbiába az ide tartozó czikkekből az utolsó években 13—16.000 K közt mozgott. ..,..,... Az űj szerb autonóm vámtarifának V. Tésze, mely az állati és növényi fonó- 277—372. Textiliák. anyagokat és az ezekből készitett árúkat tárgyazza, beosztásában lényegesen, eltér az 1892-diki szerb tarifától; ez utóbbiban a textilárúk minőségük és rendeltetési czéljuk szerint lettek a külömböző tarifaszámok alá besorozva, mig az uj beosztás azon rendszeren épül fel, a mely szerint a szövetek a fonalak száma és súly szeriíit osztályoztatnak. Ez a gyakorlatban a szerb vámkezelés egyszerűségének és gyorsaságának megy rovására, egyszersmind pedig rendkivül megneheziti az egyes czikkeknél a jelenlegi és a régi vámteher közti összehasonlítás megejtését. Az V. tarifarészhez tartozó általános jegyzetek ezenfelül az egyes textilárúk után a kikészités különböző fokai szerint más és más százalékos összegben megállapított pótlékokat irnak elő, melyek rendkivül terhesek és melyek szintén az elvámolási eljárás gyors lebonyolítására akadályozólag hatnak. A szerződés megkötése alkalmából arra fordíttatott főleg figyelem, hogy a szerződéses szerb tarifa beosztásában és rendszerében egyszerűbbé és könnyebben kezelhetővé alakittassék s a kikészitési pótlékok — melyekről alább lesz még sző — kevesbittessenek és százalékos magasságuk' leszállittassék." :' A 277—372. t.-számok alá sorolt árúknak kiviteli forgalmunkra való jelentőségét illetőleg utalok arra, hogy az 1905. évben Magyarország és Ausztria együttesen 97J millió értékű ily árut exportáltak Szerbiába, mely mennyiségből (a magyar külkereskedelmi statisztika szerint). Magyarországra X-7. millió K értékű árú esik. A pamutfonalak autonóm vámja Szerbiának Nagybritanniával és Olaszországgal 274 és 275. Pamutfonniaikötött szerződéseiben lett mérsékelve, mely — bennünket most már a legnagyobb kedvezmény elve révén megillető —mérséklések folytán ezen czikkek vámmegterhelése a Szerbiába való bevitelnél hozzávetőleg megfelel az előző szerződési időszakban vám és obrt czimén szedett összegeknek. Ezen mérsékléseket az alábbi összehasonlító táblázat tünteti fel: , V .,