Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.

Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről

166 965. szám. 1. A szerződő felek egyikének alattvalói a másik fél területein a találmányok, a mustrák és minták, a gyári és kereskedelmi védjegyek, czégek és nevek oltalma tekintetében ugyanazon jogokat élvezendik, mint a saját alattvalók. Ezen tekintetben az alattvalókkal egyforma elbánás alá esnek mindazon személyek is, kik a szerződő felek egyikének területein laknak, vagy ott birják ipari főtelepüket. 2. Ha valamely találmány, mustra vagy .minta, gyári vagy kereskedelmi védjegy a szerződő felek egyikének területein oltalom elnyerése végett bejelentetik és ha három havi határidőn belül a bejelentés a másik szerződő fél területein is eszközöltetik, akkor a) ezen későbbi bejelentés megelőzi mindazon bejelentéseket, melyek a másik fél területein az első bejelentés időpontja után nyújtattak be; és b) oly körülmények miatt, melyek az első bejelentés időpontja után következtek be, a bejentés tárgyától az újdonság jellege a másik fél területein meg nem vonható. 3. A fentebb emiitett határidő kezdődik: a) mustrák és mintáknál, valamint kereskedelmi és gyári védjegyeknél azon időponttal, midőn az első bejelentés történt; b) találmányoknál azon időponttal, midőn az első bejelentésre a szabadalom megadatik. : A bejelentés, illetve szabadalmazás napja a határidőbe be nem számittatik. A szabadalmazás napjául azon nap tekintendő, melyen a szabadalom végérvényes megadására vonatkozó határozat az érdekelt félnek kézbesittetett. 4. A szerződő felek egyikének területein előállított áruknak a másik fél területeire való bevitele nem vonhatja maga után azon oltalomnak elvesztését, mely az utóbbi területeken ezen áruknak valamely találmány, mustra vagy minta alapján biztosíttatott. 5. A szerződő felek egyikének területein bejegyzett kereskedelmi és gyári védjegy tulajdonosától a másik fél területein való bejegyzés nem tagadható meg csupán abból az okból, mert a védjegy a védjegyek összeállítása és külső alakja tekintetében itt fennálló szabályoknak meg nem felel. Ezen a védjegyek összeállítására és külső alakjára vonatkozó szabályok között nem értetnek azon szabályok, melyek tiltják az uralkodók vagy az uralkodóházak tagjai arczképeinek vagy állami és más nyilvános czimereknek a védjegyekben való felhasználását, vagy végül oly védjegyek alkalmazását, melyek a közrendbe ütköznek, vagy pedig a tényleges viszonyokkal a közönséget megtéveszteni alkalmas ellentétben vannak. 6. Mindegyik szerződő fél, amennyiben az még nem történt volna meg, intézkedéseket fog tenni oly áruk eladása és áruba bocsátása ellen, melyek megtévesztés czéljáből és a jogos kereskedelem hátrányára, a másik szerződő fél állami czimereivel, vagy a származás megjelölése végett a másik fél területein fekvő helyek és kerületek nevével vagy czimereivel lettek ellátva. 7. A szerződő felek egyikének alattvalói, kik a másik szerződő fél területein valamely védjegyre, mustrára vagy mintára nézve a tulajdonjogot biztosítani kívánják,