Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről
965. szám. Szembeötlik itt mindenekelőtt Magyarországnak és Ausztriának, mint a szerb termékek felvevő piaczának lényeges visszaesése s a többi államok, ezek közt főleg a Németbirodalom előtérbe nyomulása; igen feltűnő továbbá Görögország, Németalföld és Nagybritannia 1906. évi részesedése, mely' államokba az 1905. évben Szerbiának a szerb hivatalos statisztikában kimutatott kivitele nem volt. A magyar statisztika vonatkozó adatai a következők: 1905. évi behozatal Szerbiából Magyarországba .... 57-28 millió K. 1906. „ „ „ „ .... 23-19 „ „ Szerbia 1907. évi kivitelének mikénti alakulásáról is van már néhány hivatalos adatunk, melyek a következők: Az 1907. évi szerb összkivitel kitett 81-99 millió dinárt (1905 : 71-99 millió); a rendeltetési országok közt első helyen áll a Németbirodalom 32-84 millió dinárral (1905 : 2-11 millió), utána sorban következnek Belgium 13-01 millió dinárral (1905 : 0-32 millió), Magyarország és Ausztria 12-93 millió dinárral, amely összegből Magyarországra 6-2 millió dinár esik (1905 : 64-7 millió), Olaszország 5-44 millió dinárral (1905 : 0-07 millió), Törökország 4-42 millió dinárral (1905 : 2-25 millió), Oroszország 3-13 millió dinárral (1905 : 0-02 millió), Francziaország 2-69 millió dinárral (1905 : 0-04 millió). A többi, kisebb jelentőségű piaczok előtt szerepel még Egyptom kb. 1 millió dinárral, a hová Szerbiából ujabban élő állatok exportjával történnek kisérletek. Ezen adatokkal eléggé megvilágítottam azon helyzetet, a melybe a szerződés nélküli állapot kereskedelmi reláczióinkát a szomszéd állammal sodorta. Az uj szerződés a legnagyobb kedvezmény alapján állván, mindenekelőtt részesévé teszi kivitelünket mindazon tarifális és egyéb kedvezményeknek és könynyitéseknek, a melyek Szerbiának más államokkal kötött és fentebb felsorolt szerződéseiben foglaltatnak. Ezenfelül magában az uj szerződésben (zárjegyzökönyvben) valamint a tarifális részben Szerbia részéről iparunk és kereskedelmünk számára több lényeges oly engedményt sikerült elérnünk, melyek Szerbiának más államokkal kötött szerződéseiben érintve sincsenek. Mindezen engedmények kieszközlése csak igen nehéz és hosszadalmas tárgyalások utján volt lehetséges. Szerbia az autonóm tarifájában foglalt tulmagas vámtételeinek mérséklésére csak az esetben és annyiban volt hajlandó, ha viszont Magyarország és Ausztria részéről a saját termékeinek kivitele javára ellenengedményeket nyerhet. Minthogy azonban Szerbia mezőgazdasági kivitele javára az alább részletesebben kifejtendő okoknál fogva csak igen korlátolt mértékben voltak részünkről engedmények tehetők, következésképen a szerb tarifa vámtételeinek leszállítására irányuló törekvésünk szerb részről igen nagy ellentállásra talált. A szerbek ezen tartózkodó magatartása — a szerb állami élet minden terén érvényesülő pénzügyi szempontok mellett — főleg a Szerbiában ujabban kialakult iparfejlesztési és védelmi irányzatra vezethető vissza, a mely a mezőgazdasági termékek eddigi biztos piaczainak elvesztéseért és ebből a szerb mezőgazdasági termelésre származó kárért a belföldi