Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről
152 965. szám. Az uj szerződésnek közgazdasági fontossága mindenekelőtt abban nyilvánul, hogy a közel két esztendeig tartott rendezetlen kereskedelempolitikai helyzetnek véget vet és 10 év tartamára biztos alapot nyújt a kölcsönös forgalom lebonyolítására. Ezen körülmény jelentőségét legkönynyebben megitélhetjük, ha vizsgálat tárgyává tesszük a lefoly két esztendő szomorú tanulságait. A kereskedelempolitikai szakítás első perczétől fogva Szerbia minden igyekezetét arra forditotta, hogy mezőgazdasági termékeinek kivitele számára uj piaczokat szerezzen; a szerb kormány széleskörű akcziót fejtett ki ebben az irányban, és pedig idegen hajóstársaságokkal s a keleti vasutakkal és bulgár államvasutakkal egyezményeket kötött, a szerb államvasutak díjtételeit a minimumra szállította le, kiviteli ügynökségeket létesített (Génuában, Nápolyban, Alexandriában), az állatok és állati termékeknek az országban való feldolgozását vágóhidak létesítésével és a vonatkozó ipartelepek nagymérvű állami támogatásával mozdította elő, szakközegeit külföldi tanulmányutakra küldte, stb. Az idegen államokhoz való relácziők szorosabbra fűzését voltak hivatva előmozdítani azon szerződések is, melyeket Szerbia az 1906—1907. években uj vámtarifája alapján gyors egymásutánban a következő külállamokkal kötött (a Németbirodalommal 1904. évi november hó 29-én kötött szerződésről már fentebb volt sző): Törökországgal 1906. évi május hő 28-án; Francziaországgal 1907. évi január hő 5-én; Olaszországgal 1907. évi január hő 14-én (ezen állammal még külön állategészségügyi egyezmény, ugyanazon kelettel); Nagybritanniával 1907. évi február hő 17-én; Svájczczal 1907. évi február hó 28-án; Belgiummal 1907. évi április hő 24-én. Az emiitett szerződések tarifaszerződések, melyek sok tekintetben mérséklik •ugyan a szerb autonóm vámtarifa magas tételeit, mindazonáltal azok nagyobb részét és a legfontosahbjait mégis érintetlenül hagyták, ugy, hogy a velünk való tárgyalások eredménytelensége esetén számolnunk kellett egy minimális tarifa felállításának eshetőségével, a mi ipari kivitelünknek ujabb differencziális háttérbe szorítását jelentette volna. . Ezen tarifaszerződések rendszeréhez csatlakozik néhány tisztán legnagyobb kedvezményi szerződés és pedig Montenegróval, Rumániával, Oroszországgal és Svédországgal ; a Szerbia és Bulgária közti viszony egy, a legnagyobb kedvezmény alapján álló provizóriummal van rendezve. A szerzödésnélküli állapotnak kivitelünkre nézve káros hatását a következő — hivatalos szerb forrásból eredő — Statisztikai adatok tüntetik fel:
