Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről
150 965. szám. Az 1904. évi márczius hő 30/17-éröl keltezett és 1906. évi márczius hó 1-én életbe lépett uj szerb vámtarifa az 1902. évi német vámtarifa alapul vételével és annak mintájára készült. A különböző árúczikkeknek 17 főcsoportra és 670 tarifaszámra való osztályozása — némely röviditéstol és összevonástól, valamint sorrendbeli eltérésektől eltekintve — általában megfelel a német mintának. Az egyes czikkek specziálizásánál még ezenfelül gyakran találunk hasonlóságot az osztrák-magyar monarchia két államának jelenlegi szerződéses vámtarifájához. Szerbia, mint agrár állam, az ujabb kereskedelmi politikában túlnyomóan érvényesülő agrár-védvámos irányzattal szemben a leghatékonyabb fegyvert az autonóm ipari vámok szerfelett magasra való megszabásában vélte feltalálhatni; a szerb kormány e mellett czélszerünek találta ezt a fegyvert főleg a gazdaságilag erösebb közvetlen szomszéd államok — Magyarország és Ausztria — ellen forditani, hogy a fejleményekhez képest vagy lehetőleg sok és értékes kedvezményt nyerhessen az alkudozások során, vagy ha az nem sikerül, legalább a Magyarországtól és Ausztriától való gazdasági függetlenités eszméjének gyakorlati megvalósitását mozditsa elő. Ezért főleg azon autonóm vámokat emelte különösen magasra, a melyekben a mi kivitelünk érdekelve van. De még egy más ok is vezette a szerb kormányt az autonóm beviteli vámoknak magasra való megszabásánál, az t. i., hogy kiviteli czikkeinek a külállamok piaczain való könnyebb elhelyezhetése szempontjából kénytelen volt a régebbi (1893. évi) tarifában rendszeresítve volt és jelentékeny összegre rúgott kiviteli vámokról lemondani (pl. aszalt szilvára 1-00, búza és rozsra 0-25, tengerire 0*20, ökrökre 2-50, sertésre 1*20, dinár volt a kiviteli vám.) Ennek a jövedelmi forrásnak kimaradása azonban a szerb államkincstárt érzékenyen érintette volna, miért is kárpótlást kellett szerezni és találni az ipari beviteli vámoknak felemelésében. De ettől eltekintve is lépten-nyomon találkozunk az uj szerb vámtarifában tételekkel, melyek kiszabásának mérve tisztán pénzügyi momentumokra vezethető vissza, igy kizártnak kell tekintenünk, hogy pl. a textiliák csoportjánál szereplő magas autonóm vámok (félselyemszöveteknél 1.500 dinár régebben 450 dinár és hasonlók) egy a közel jövőben Szerbiában létesithető iparág érdekében állapittattak volna meg ekként. Mint már fentebb emiitettem, az uj szerb vámtarifának vámemelései első sorban a mi kivitelünk ellen, irányulnak. így nagyobb mérvben emeltetett pl. a faáru, bútor, bőrök, bőrczipő, bőráru, közönséges és finom szappan, fénymáz és vasáruk vámja; a finomitott czukor autonóm vámja 40 dinárra (régebben 10 d) a hordósör vámja 25 dinárra (régebben 5 d) emeltetett. Az előbb vámmentes vasutisinekre 6 dinár vám, az előbb vámmentes mezőgazdasági és egyéb gépekre 6—12 dinár vám; az előbb szintén vámmentes vasúti kocsikra 10—15% értékvám állapíttatott meg., Jelentékenyen emeltettek a pamutfonalak és szövetek, gyapjúfonalak és szövetek, kender-, len- és jutaszövetek vámjai. Itt kell megemlítenem — bár erre magának az előttünk fekvő szerződésnek közelebbi méltatásánál' lesz alkalmam még rátérni— hogy Szerbia az időközben
