Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.
Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről
146 965. szám. Ez a második kereskedelmi szerződés teljesen szakitott azzal a rendszerrel, mely szerint eddig a magyar és osztrák termékek részére határforgalom czimén differencziális kedvezmények biztosíttattak Szerbiában ; az uj szerződésben meg kellett elégednünk azzal, hogy az ujabb szerb általános vámtarifának magasabbra kiszabott speczifikus tételei helyett a szerződéshez tartozó A. mellékletben felsorolt több kiviteli czikkünkre mérsékeltebb magasságban megállapított súlyvámok szerepelnek, melyek azonban az 1881. évi szerződéses állapottal szemben mégis emelést jelentettek Az ekként kieszközölt szerződéses tételek a legnagyobb kedvezmény révén más államok által is igénybe lévén vehetők, az 1893. év óta Szerbiában kiviteli kereskedelmünk szemben találja magát a többi oda exportáló állam teljesen egyenjogúsított versenyével. A mi Szerbiát illeti, az 1892. évi szerződés nagyban és egészében fentartotta az előbbi szerződésben körülirt állapotot; jelesül Szerbia továbbra is szabad forgalomba hozhatta nálunk állatait, s csak az állategészségügyi ellenőrzés lett némileg modernebb alapokra fektetve és szigorítva. Az úgynevezett tágabb határforgalomban Szerbia élő állatai, valamint egyes mezőgazdasági termékei részére a legnagyobb kedvezmény alá nem eső differencziális tarifakedvezményeket kapott, illetve azokat megtartotta. így pl. tengeri és árpa 0-25 frt, zab 0-60 frt, tatárka és köles 0-50 frt, búza és rozs 0-75 frt, aszalt szilva és czukrozatlan szilvaiz, 1-50 frt, rakia (szilvapálinka) 320 frt, bizonyos szerb kerületekből származó bor 3*20 frt vámot (100 kgr.-kint) fizetett, a méz vámmentes volt és az ökör vámja darabonként továbbra is mindössze 4 írtban lett megállapítva. Az 1892. évi szerződésnek Szerbia külforgalmára gyakorolt kihatását, valamint azon helyzetet, melyet a mi kivitelünk a többi oda exportáló európai államhoz viszonyítva Szerbiában ezen idő óta elfoglal, az alábbi két táblázat tünteti fel. Év i A szerb kivitel összes értéke millió dinárokban A rendeltetési országok megnevezése Év i A szerb kivitel összes értéke millió dinárokban Ausztria és Magyarország Bulgária Francziaország NagyBritannia Németország Rumánia Törökország Egyéb országok Év i A szerb kivitel összes értéke millió dinárokban millió dinár ' "1 la millió dinár % millió dinár % millió dinár H /o millió dinár /o millió dinár % millió dinár • H 10 millió dinár % 1893 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1902 1903 1904 ' 1905 48-92 46-02 43-39 53-39 55-94 56-99 65-74 66-62 65-69 72-12 59-97 62-16 1 72-00 43-35 41-36 39-20 47-15 49-29 5M5 54-87 56-80 • 55-82 57-74 51-48 55-54 ; 64-87 88-62 89-88 90-35 88-32 88-12 89-76 83-46 85-39 84-98 8006 85-84 ; 89-35 9010 0-67 0-65 0-53 0-61 0-98 0-96 1-05 0-63 0-6Q 0-73 0-78 1-01 1-22 1-37 1-41 1-22 114 1-75 1-68 1-60 0-95 0-91 101 1-30 1-62 1-69 0-19 0-23 0-43 0-44 0-31 0-38 0-18 0-37 0-72 0-67 0-13 0-02 0-04 0-39 0-50 0-99 0-82 0-55 0-66 027 0-56 110 0-93 0-22 003 0-05 0-03 • . 0-58 1-11 0-26 • 0-06 0-88 1-54 0-43 é 1-65 1-98 1-62 2-51 3-74 2-24 5-92 3-91 412 5-50 3-05 2-61 2-12 3-37 4-30 3-73 4-70 6-69 3-93 901 5-88 6-27 7-63 509 4-20 2-94 0-83 0-25 0-18 0-68 0-12 0-20 1-31 3-06 0-54 1-50 1-33 0-84 1-10 1-70 0-54 0-42 1-27 0-21 0-35 1-99 4-60 0-82 208 2-22 1-35 1-53 2-10 1-54 1-42 1-99 1-49 1-97 2-16 1-46 1-74 1-48 2-12 1-71 2-25 4-29 3-35 3-27 3-73 2-66 3-46 3-29 219 2-65 205 354 2-75 3-13 o-io o-oi o-oi o-oi o-oi 0-09 0-25 0-29 1-57 3-39 0-82 0-43 0-40 0-20 0-02 0-02 0-02 002 016 0-38 0-43 2-39 470 1-36 070 0-56
