Képviselőházi irományok, 1906. XXX. kötet • 965-1040. sz.

Irományszámok - 1906-965. Törvényjavaslat a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről

965. szám. 143 Melléklet 965. a számú irományhoz. Indokolás a Szerbiával 1908. évi márczius hó 14/1-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslathoz. Általános rész. A jelen szerződés a harmadik azok sorában, a melyet a berlini szerződéssel az önálló államok sorába lépett Szerbiával kötünk. Az első ily szerződés 1881. évi május hő 6-án tiz évre való érvénynyel Íratott alá (1882. évi XXX. t.-cz.) és ismételt provizórikus meghosszabbításokkal 1893. évi július hó 1-éig volt hatályban. Ezen szerződéssel egyidejűleg Szerbiával még a következő szerződések köttettek: 1. hajózási szerződés (1882. évi XXXI. t.-cz.), 2. a polgári ügyekben kölcsönösen nyújtandó jogsegély iránti szerződés (1882. évi XXXII. t.-cz.), 3. a hagyatéki eljárás szabályozása, a gyámság vagy gondnokság ideiglenes rendezése és a polgári állapotra vonatkozó okiratok közlése iránt kötött szerződés (1882. évi XXXIII. t.-cz.), 4. a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránti szerződés (1882. évi XXXIV. 4-cz.), 5. konzulsági egyezmény (1882. évi XXXV. t.-cz.). Az elül emiitett kereskedelmi szerződés mindkét fél, illetőleg ezek alattvalói számára a teljes kereskedelmi szabadságot és a legnagyobb kedvezményt biztosítja, tarifális tekintetben Magyarország és Ausztria részére számos oly speciális kedvezményt nyújtott, mely más államok részéről igényelhető nem volt. Ezen szerződés tarifális része általában az értékvámok rendszerén alapult, melyek számszerű magassága az áruk értékének 6—8—15%-át tette ki, (15% dohány és dohánygyártmányok, déligyümölcs, fűszerek, rizs, nyers kávé, illatszerek, stb., 6% finomabb fa-, porczellán- és apró üvegáruk, néhány vas- és aczéláru, a len- és kenderfonalak, czipőáruk stb. végül 8% minden egyéb külön meg nem nevezett áru után); az értékvámok mellett azonban az áruk egész sorozatára speczifikus sulyvámok is szerepeltek, melyek azért lettek kikötve, hogy az önkényes vámkiszabások ellen védelmet és a forgalom számára bizonyos állandó számítási alapot nyújtsanak. Ezen, a legnagyobb kedvezmény révén más államok bevitelének is javára szolgáló kedvezményekhez járultak még Magyarország és Ausztria számára a fentebb már érintett differencziális kedvezmények, még pedig határforgalmi könnyítések czimén, melyek szerint több fontos kiviteli czikkünk, mint pl. csomagolópapiros, papiroslemez, nem pallérozott kőfaragó- és czementáruk, közönséges agyagáruk, közönséges